Számos magasabb rendű főemlős használ tárgyakat a fogak dörzsölésére, vagy hogy kipiszkálja belőle az ételdarabokat. Az egész Európából származó régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a neandervölgyieknek is hasonlóképpen cselekedtek. Minderről leginkább az őrlőfogaik tanúskodnak.
A kutatók a Journal of Human Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban
egy lengyel barlangban 2010-ben felfedezett fogat elemeztek, aminek az oldalán orsószerű barázdákat találtak, ami a fogpiszkáló ki-be irányuló mozgását jelzi.
A szénizotópos kormeghatározás alapján a tudósok arra következtettek, hogy a fog egykor egy 30-as éveiben járó neandervölgyi férfihoz tartozhatott, aki már több tízezer évvel ezelőtt ilyen módon tisztította a fogait.
Úgy tűnik, hogy a fog tulajdonosa odafigyelt a szájhigiéniára; valószínűleg az utolsó két foga közé ragadhattak be olyan ételmaradékok, amelyeket el kellett távolítani
– mondta Wioletta Nowaczewska, a Wroclawi Egyetem régésze a lengyelországi Science lapnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
Azt azonban a szakemberek még nem tudják, hogy pontosan miből készült a fogpiszkáló: egy darab gallyból, egy darab csontból vagy egy halcsontból, de meglehetősen merev, hengeres tárgynak kellett lennie, amelyet az egyén elég gyakran használt ahhoz, hogy az nyomot hagyjon.
A régészek más fogakat is találtak a Krakkó melletti Stajnia-barlangban, amelyekről azt feltételezik, hogy azok is a neandervölgyiekhez tartozhattak. Néhányukon még hasonló kísérletek nyomait fedezték fel az őskori foghigiénéhez kapcsolódva.
Ám az újonnan elemzett őrlőfog figyelemre méltó állapota lehetővé tette a tudósok számára a zománc 2D és 3D elemzését, amely a neandervölgyieknél általában vékonyabb, mint a Homo sapiens-nél.
A további mitokondriális DNS-elemzések megerősítették, hogy ez a fog valószínűleg egy neandervölgyihez tartozott, és a tanulmány szerzői szerint a fogakon látható főbb barázdákat az erőteljes koptatás okozhatta.
Ezeknek a karcolásoknak a helye, alakja, iránya és előfordulása mind megegyezik a fogaikkal bajlódó neandervölgyiek egyéb jeleivel Európában.
A régészek 2013-ban a mai Spanyolország területén egy több mint százezer éves nyomra bukkantak, egy fa töredékre az őrlőfogak közé szorulva. Később, 2017-ben Horvátországban találtak egy egyedülálló neandervölgyi fogat, amely a 130 ezer évvel ezelőtti fogpiszkálás és egyfajta vésés nyomairól árulkodott, amit valószínűleg a fájdalom enyhítésére végeztek.