A törpe mandula (Prunella tenella) lösztalajú sztyepprétek, sztyepp cserjések, tatárjuharos lösztölgyesek alacsony növésű szegélycserjéje. Levelei hosszúkásak, lándzsásak. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) hozzánk eljuttatott közleménye szerint
április végén nyíló virágai a barackvirágra hasonlítanak, amelyek feltűnő sötétpirosak vagy rózsaszínek.
Csonthéjas termése csaknem gömbölyű, 1-2 centiméter, csak nagyon keveset terem. A növény magról már nem könnyen szaporodik.
A mag csírázásához a jégkorszakban még nálunk is tömegesen előforduló pusztai pocoknyúl közreműködése kellett
– tájékoztatott Kováts László, a DDNP munkatársa. – Az állat a termést elraktározta a fészkében, ahol nyálasra rágcsálta és a többi felhalmozott növényi táplálék közé dugta.
Hozzátette: a fészek elhagyása után a rothadásnak induló növényi részek által biztosított környezetben az ottfelejtett csonthéjas termésekből hajtott ki a törpemandula.
A törpe mandula virágait a méhek és poszméhek porozzák; a kora tavasszal még virágszegény időszakban a földben áttelelt előbújó poszméh királynők egyik legfontosabb táplálékforrása.
A nemzeti park azt is elárulta, hogy hazai élőhelyét, a valamikori sztyeppréteket mára szinte teljesen felszántották, állománya az Alföldön töredékére zsugorodott. Mai menedéke a tolnai Mezőföldön a meredekségük miatt felszántásra alkalmatlan lösz teraszok, amelyek sokszor csak 10-20 méter keskeny megmarad löszgyep sávok a végeláthatatlan szántóföldek között.
A törpe mandula 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.