Kihalás fenyegeti a szamarakat a hagyományos kínai orvoslás miatt

Évente körülbelül 5 millió szamarat vágnak le a hagyományos kínai orvoslásban használt alapanyag, az úgynevezett „eijao" miatt, ami a szamár (Equus asinus) bőréből áztatással és párolással nyert zselatin féle. Ha ez a tendencia továbbra is fennmarad, akkor a tudósok szerint a következő öt évben eltűnhet a világon élő szamarak több mint a fele.

Bizonyos helyeken a populációk közel a felükre csökkentek

A hagyományos kínai orvoslás miatt kialakult, a vadállatokra nehezedő nyomás jelensége nem újkeletű. Az évek során azonban jelentősen megnőtt az ez iránti kereslet, emiatt pedig az olyan, emblematikus fajok, mint például a tigrisek, a kihalás szélére sodródtak.

Ám ahogy azt a ZMEScience onloine tudományos portál megjegyzi, nem csak vad vagy egzotikus állatokról van szó: a kínai orvoslás egyre közelebb kerül az otthonainkhoz, és néhány olyan állatot is fenyeget, amelyek nagyon ismerősnek tűnhetnek számunkra: ezek a szamarak.

Drasztikusan megfogyatkozott a szamarak száma a világon Forrás: flickr.com/bagsgroove

A legújabb kutatások szerint a szamárállomány például Brazíliában 2007 óta 28 százalékkal csökkent, első ránézésre minden nyilvánvaló ok nélkül.

Más, nagy népességű országokban, mint például Botswanában és Kirgizisztánban a populáció még ennél is drasztikusabban, 37 százalékkal, illetve 53 százalékkal fogyatkozott meg. És ezeknek sincs a hazai körülményekre visszavezethető oka.

A válaszok ehelyett úgy tűnik, hogy Kínában keresendők, ahol a szamarak száma 1992 óta már nem kevesebb, mint 76 százalékkal csökkent.

Az ország ugyanis – miután nem tudta kielégíteni a szamarak iránti keresletet hazai körökben – úgy tűnik, hogy más országokhoz fordult.

A lakosság egyre nagyobb része engedheti meg magának

A szamárbőrből Kínában egyfajta zselatint készítenek: az úgynevezett „eijao" évezredek óta kulcsfontosságú összetevőnek számít a hagyományos orvoslásban.

Állítólagos gyógyító tulajdonságai miatt igen csak keresett, amit Kínában például hatásosnak tartanak vérszegénység vagy rossz vérkeringés ellen.

Az állításokat alátámasztó tudományos bizonyítékok azonban a legjobb esetben is korlátozottak. A zselatint Kína több part menti tartományában állítják elő: Jiangsu , Zhejiang , Shandong. Utóbbi Dong'e megyéjében kapta az „ejiao" nevet.

Egy tábla szamárbőrből készült zselatin, az úgynevezett ejiao Forrás: Imaginechina/Yi chang - Imaginechina/Yi Chang

Az „eijao" fogyasztása az utóbbi időben jelentősen megnőtt, mivel Kína lakosságának egyre nagyobb része engedheti meg magának, és láthatóan minden korábbinál jobban vágyik rá.

Az ország a tanulmányok szerint képtelen ennyi alapanyagot előállítani, ezért máshonnan kénytelen az állatokat beszerezni: például Dél-Amerika, Afrika és Közép-Ázsia fejletlen területeiről.

A Donkey Sanctuary szervezet nemrégiben készült jelentése szerint ez a gyakorlat a szamárállomány jelentős csökkentését okozhatja világszerte, ami lényegében az eddig ismert, legnagyobb szamárválságot idézheti elő.

A gyakorlat nem nevezhető humánusnak

A gyakorlat azonban a feljegyzések szerint nem túl humánus. A szamarakat (beleértve a vemhes kancákat és csikókat) olyan közösségektől vásárolják (vagy más jelentések szerint lopják el), amelyek megélhetésükben az állatokra támaszkodnak.

Az állatokat gyakran hosszú és kegyetlen út során szállítják a vágóhídra, élelemhez vagy vízhez való hozzáférés nélkül.

Gyakran embertelen körülmények között kerülnek a vágóhídra Forrás: AFP/SAM PANTHAKY

A szervezet jelentése szerint az eltört végtagok útközben gyakori látványt jelentenek, és az állatok körülbelül 20 százaléka soha nem jut el a „rendeltetési helyre". Amelyek mégis odaérnek, azokra is szenvedés vár: fülüknél és farkuknál lefogják őket, gyakran elvágják a végtagjaikat, majd levágják őket. Ezután eltávolítják a bőrüket, amiből pedig egyfajta zselatint készítenek.

A szamarakat gyakran embertelen körülmények között tartják, ám a Donkey Sanctuary szerint a "végeredmény minden esetben méltatlan és érdemtelen".

Ezt a kérdést tovább nehezíti az a tény, miszerint az állatok csak nagyon lassan szaporodnak. Egy szamár kanca több mint egy évig vemhes egy csikóval, és a mezőgazdasági területeken is kezdetben alacsony a termékenységi ráta.

Virágzik a szamárbőr kereskedelem

A virágzó szamárbőr kereskedelem még a korábbiaknál is tragikusabbá tette a helyzetet, miközben felsrófolta a szamarak árát. Kenyában mindez három év alatt alatt megduplázódott (2016-19 között 31 ezer forintnak megfelelő dollárról 63 ezer forintra). Egy olyan ország számára, ahol a bérek alig érik el a 220 dollárt (65 ezer forint), ez rengeteg pénznek számít; emiatt

a szamarak tulajdonosai azért küzdenek, hogy megtartsák az állataikat vagy újakat vásárolhassanak.

Sok országban a népesség egy részének megélhetése múlik a szamarakon Forrás: AFP/Mira Oberman

Épp ezért is tragédia a kialakult helyzet mind a szamarak, mind az azokra támaszkodó 500 millió ember számára, akik gyakran a világ legszegényebb területein keresik az állattenyésztésben a megélhetésüket.

Néhány ország azonban megpróbál fellépni a jelenség ellen: már tizennyolc állam tett jogalkotási lépéseket a szamárbőr iparral szemben.

Ám a szamarak levágása gyakran még akkor is folytatódik, ha maga a tevékenység tilos: a törvény végrehajtása nehézkes és a gyakorlat egyszerűen megy tovább, más esetben az állatokat külföldre küldik a vágóhidakra.

A növényi alternatívák kutatását támogatnák

A témában publikált tanulmányok megállapították, hogy a szamárkereskedelem veszélyeztetheti az emberek megélhetését, miközben potenciális egészségügyi válságot okoz.

Egyértelművé vált a szamárbőr-kereskedelem azonnali betiltásának szükségessége Kenyában

– jegyzi meg az egyik ilyen publikáció.

A gyakorlatot az angliai Kínai Gyógynövény Nyilvántartás (RCHM) határozottan elítéli. A szakemberek úgy gondolják, hogy „etikátlan és felesleges a modern kínai orvoslásban". Az Egyesült Királyságban ugyanis törvénytelen, hogy a gyógynövénnyel gyógyítók állati termékeket írnak fel.

A kínai orvoslásban több dolgot is felhasználnak, például a tengeri uborkákat Forrás: de.wikipedia.com

Ehelyett inkább az etikus növényi alternatívákat támogatják diétás étrend-kiegészítőként.

Az egyelőre még nem világos, hogy az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet milyen hatással volt a szamárkereskedelemre. Kína intenzív nyomás alá és válaszút elé került: tiltassa be vagy legalább fékezze meg a vadon élő állatok kereskedelmét.

Az ország a tiltás mellett döntött, ám azt nem lehet tudni, hogy a tilalmat milyen mértékben tartják be vagy hogy a szamarakat ide sorolhatjuk-e.

A szamarak technikailag ugyanis nem tekinthetők „vadnak". Az azonban biztos, hogy Kínában továbbra is növekszik a hagyományos orvoslás iránti kereslet, a felmérések szerint évente mintegy 5 százalékkal. És amíg a kereslet folyamatosan emelkedik, és az emberséges gyakorlat nem érvényesül, addig a helyzet akáe még rosszabbá is válhat, mielőtt jobbra fordulna.

A Donkey Sanctuary szervezet felszólította az „eijao" ipart, hogy gyorsítsa fel az erőfeszítéseket és találjon fenntartható alternatívákat, például mesterségesen termesztett szamár kollagént.