Egy most publikált, új tanulmányt is a bizonytalanság inspirálta azoknak a medveállatkáknak a sorsával kapcsolatban, amelyeket az izraeli Beresheet szonda fedélzetén helyeztek el, ami 2019-ben a Holdra zuhant. A Science tudományos magazinnak nyilatkozó tudósok feltették a kérdést: vajon a medveállatkák túlélték és benépesítették-e azóta a Holdat? Hiszen ezek a körülbelül 1 milliméter hosszú vagy ennél is kisebb lények az elpusztíthatatlan természetükről híresek:
ellenállnak a nyomásnak, képesek életben maradni a legmélyebb óceánokban, extrém mennyiségű sugárzást bírnak ki és még a légüres térben is jól érzik magukat.
Az Astrobiology tudományos szaklapban most publikált tanulmányban az angliai Kent Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy letesztelik, képesek-e a medveállatkák túlélni bizonyos nagy sebességű hatásokat. Először jól feltáplálták, majd egyfajta hibernációs állapotba hozták őket; az állatok anyagcseréje 0,1 százalékra csökkent a „normálishoz" képest.
Ezután a kutatók különböző sebességgel kilőtték az állatokat egy könnyű gázpisztolyból.
Megállapították, hogy a medveállatkák képesek túlélni a közel 900 méter per másodperces hatást, ami körülbelül 1,14 gigapascál nyomást eredményez ütközéskor. A kísérletben résztvevő állatok az ennél nagyobb nyomás és ütési sebesség esetén azonban elpusztultak. Mindez a szakemberek szerint azt jelentheti, hogy a Beresheet szonda fedélzetén lévő medveállatkák – amelyek ütközéskor bizonyára sokkos nyomást tapasztaltak – valószínűleg nem voltak képesek életben maradni.
A vizsgálat során ráadásul az alacsony vagy közepes sebességű kilövést túlélő állatoknak is hosszabb időre volt szüksége a regenerálódásra, mint a kontrollcsoport egyedeinek.
Emiatt a tudósok úgy vélik, hogy bizonyos mértékű belső károsodást szenvedhettek a teszt során. Egyelőre azonban az sem világos, hogy a túlélő egyedek később képesek-e a jövőben szaporodni.
A tanulmány a kutatók szerint mindezeken túl hatással lehet az úgynevezett pánspermia elméletre, miszerint az élet „magjai" jelen vannak mindenhol az Univerzumban és a földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, valamint ugyanígy más lakható bolygók is megtermékenyülhettek. Ahogy rámutattak, ez a kutatás azt mutatja, hogy bár ez a teória bonyolult, de nem lehetetlen.