– A legismertebb – és egyben legveszélyesebb – evészavar az anorexia, amely súlyos, életveszélyes betegség. Az anorexia más lelki és testi megbetegedésekhez, korai halálozáshoz is vezethet. Tíz éven belül minden tízedik anorexiás életveszélyes állapotba kerül, vagy meghal valamilyen szövõdmény, illetve öngyilkosság következtében. Az anorexia leggyakrabban 14-15 éves kor körül kezdõdik, de késõbbi életkorban is megjelenhet. Kialakulásában szerepet játszhat a tökéletességre való túlzott törekvés, a kedvezõtlen családi mûködés, a soványság kultusza a családban és genetikai tényezõk is. Vezetõ tünetei a túlzásba vitt diéta és a testképzavar – az érintett fiatal kóros soványsága ellenére is túlsúlyosnak látja magát – és az állandó erõfeszítés a testsúly csökkentésére.
– A másik leggyakoribb evészavar a bulimia, melynek fontos jelei – szemben az anorexiával – a féktelen, visszatérõ falási rohamok.
Mivel a páciens a falásrohamok miatt erõs bûntudatot érez, önhánytatás, idõszakos koplalás, fogyasztó hatásúnak vélt gyógyszerek – hashajtók, vízhajtók –, illetve drogok használata kíséri a rohamokat.
Az önhánytatás és más testsúlynövekedést megelõzni hivatott viselkedések – például a túlzásba vitt sportolás, a gyógyszer- és droghasználat – a bulimia, de az anorexia tünetei is lehetnek. – Az orthorexiások az egészséges táplálkozás rabjai, megszállottan az étrendjük megtervezésére és kivitelezésére fordítják minden energiájukat. Evészavaruk középpontjában nem az étel mennyisége, hanem a minõsége áll. – Számos fiatal – fõként fiú – válik a testsúlycsökkentõ sportok rabjává. A fiúknál gyakoribb a kóros testépítéshez kapcsolódó evészavar: függõségszerûen ûznek izomtömeg-növelõ sportokat, nemritkán fehérjekészítmények és/vagy szteroidok túlzott fogyasztásával kiegészítve, miközben soványnak, csenevésznek látják magukat. Kényszeresen zsírmentes étrendet követnek, és a testépítést is a vágyott „szálkás" izmok eléréséért folytatják.
Vészjelek fogyás esetén:
– Vészes fogyás (rövid idõ alatt 10 százalékot meghaladó testsúlycsökkenés normális testtömeg mellett). Még normál testsúly mellett is elõfordulhatnak súlyos testi szövõdmények (például életveszélyesen alacsony pulzus, vagy laboreltérések). Elengedhetetlen az orvosi vizsgálat! – Fogyással összefüggésbe hozható fizikai tünetek (például szédülés, ájulás, gyengeség). – Kifejezett viselkedésváltozás: a fogyásra való beszûkülés mellett visszahúzódás, lehangoltság. – Tanulmányi eredmény változása, koncentrációképesség csökkenése. – Lányoknál a menstruációs ciklus felborulása, vagy elmaradása a fogyás kapcsán.
Vészjelek, ha nincs fogyás:
– Testsúlycsökkentésre irányuló kompenzáló viselkedés: extrém mértékû sportolás, önhánytatás, hashajtás, izomfejlesztõ céllal használt gyógyszerek vagy tiltott szerek alkalmazása. – Számottevõ izomtömeg-növekedés mellett is soványnak, csenevésznek tartja önmagát a fiatal. – Hormonok, vagy egyéb gyógyszerek, fehérjekészítmények fogyasztása izomtömeg növelés céljából. – Egészséges ételek fogyasztására történõ beszûkülés, ami rontja az életminõséget (közösségi programoktól való távolmaradás)
Fontos, hogy mindkét szülõ, vagy amelyik szülõvel szorosabb a gyermek kapcsolata, bizalmas beszélgetést kezdeményezzen a fiatallal. Ennek során érdemes jelezni neki, hogy mennyire aggódnak érte a viselkedésében tapasztalt változás miatt.
Kerüljük a fiatal noszogatását, étkezésre való biztatását és „etetését", mert az nem vezet célra, sõt kifejezetten ártalmas.
Idõt kell szánni a pedagógussal történõ konzultációra is, és fontos, hogy minél elõbb házi gyermekorvosi vizsgálat történjen. Sokszor orvosi döntést igényel, hogy kórházi kezelésre, vagy ambuláns terápiára van-e szükség. A szülõ és gyermeke közti bizalom megõrzése érdekében lényeges, hogy a fent részletezett lépések mindig a fiatal tudtával történjenek.
A terápia általában a gyermekkel és a családdal szoros együttmûködésben történik, mert a családtagok, illetve a gyermek közvetlen környezete egyben fontos erõforrás is. A kezelõorvos közös célokat tûz ki – ún. „terápiás szerzõdést" köt – a fiatallal és a családjával. A kezelési programban a terapeuta a gyermek testi biztonsága és a szükséges súlygyarapodás érdekében elõzetesen meghatározza az elvégezhetõ fizikai aktivitás mértékét. Szükség esetén – a gyermek állapotától és az evészavar mértékétõl függõen – egyéni elbírálás alapján korlátozhatja, és bizonyos testsúlyhoz kötheti az iskolába járást, a testnevelés órákon és az osztálykiránduláson való részvételt és a sportolást.
A gyógyulás érdekében elengedhetetlen, hogy minden felnõtt, így a szülõ is következetesen betartsa az elõírásokat.
Amennyiben a terápia érinti az iskolai aktivitást, akkor errõl a terapeuta – a szülõ egyetértése mellett – írásban értesíti az iskolát, orvosi felmentést, igazolást ad. Amennyiben a fiatal osztályfõnöke szükségesnek tartja, hogy felvegye a kapcsolatot a terapeutával, akkor ezt csakis a család és a gyermek tudtával teheti meg.
Ennek a tájékoztatónak a három legfontosabb üzenete a vészjelek értékelése, a korai felismerés és a kockázatbecslõ orvosi vizsgálat szükségessége. Amennyiben terápiára kerül a sor, a következetesség, a terápiás lépések és szabályok maximális betartása elengedhetetlen minden, a gyermek szoros környezetében levõ felnõtt részérõl.
– Lelki Elsõsegély Telefonszolgálat(LESZ) éjjel-nappal ingyen hívható segélyszáma: 116-123 – Kék Vonal gyermek-és ifjúsági telefonszolgálat a nap 24 órájában ingyen hívható segélyszáma: 116-111 – On-line, e-mail alapú, ingyenesen igénybe vehetõ, név nélküli tanácsadás elérhetõ a https://olet.aeek.hu címen. Segítséget lehet kérni 18 év alatti fiatalok lelki problémáival kapcsolatban, például: életvezetési, tanulási, viselkedési, függõségi, vagy egyéb gondok esetén. A tanácsadók 3 napon belül válaszolnak az üzenetekre. Szülõk, tanárok, segítõk leveleit is várják.
(Forrás: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet)