Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon
![macskabagoly](https://cdn.origo.hu/2023/12/S6Vtj-3Uotqs2MvjrR4GJKyEqHUGfzhkd9_feB3qG-w/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA0M2Y5NWZjOTc1OTQ3YjVhY2FlOTQ4NjJjZjJiMzE4.webp)
A Tőserdő ideális élőhely lesz számára, hiszen a macskabagoly erdei madár, kerüli a nyílt élőhelyeket. Nem is búcsúzkodott tőlük sokáig, az alábbi videó tanúsága szerint:
A Kiskunságban főként ártéri erdőkben (mint amilyen a Tőserdő is) és idős homoki nyárasokban találkozhatunk vele. Azokat az erdőket kedveli, ahol rendelkezésére állnak fészkelésre alkalmas idős, odvas fák, bár alkalmanként ragadozómadarak használaton kívüli gallyfészkeit is elfoglalja. Az egyik legkorábban költő hazai bagoly, sokszor már februárban teljes a fészekalja, sőt, olyan is előfordult már, hogy január-februárban fiókákat etető macskabaglyot észleltek.
Nevét erőteljes, nyávogásra emlékeztető hangjáról kapta, melyet szürkületkor hallat. A hímek gyászos, elnyújtott huhogása is jellegzetes.
A most szabadon engedett példány esete is mutatja, hogy a baglyokra – mint minden más állatfajra – számtalan veszély leselkedik, melyek egyike a gázolás.
Elképesztő mennyiségű állat (köztük védett és fokozottan védett fajok) leli halálát az utakon.
2021. március elején egyetlen nap alatt a 4-es számú főút 113-178. km szelvényei közötti 65 km-es útszakaszon összesen 113 elütött bagoly tetemét azonosították a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. 89 gyöngybagoly, 23 erdei fülesbagoly és egy kuvik elgázolt példányait gyűjtötték össze a kollégák csak ezen a napon, valamint még hat szerencsétlenül járt egerészölyvet és egy karvalyt is.
A baglyok vadászataik során gyakran keresztezik az utakat, ahol fokozott veszélynek vannak kitéve. Betakarítási időben a szállítás során az úttestre hulló termény szinte mágnesként vonzza a rágcsálókat, ők pedig a velük táplálkozó baglyokat. Az autók reflektorai elvakíthatják a zsákmányra leselkedő madarakat, valamint a nagy sebességgel közlekedő autók által keltett légörvények vákuumszerűen a járműhöz sodorhatják őket.
Az úthálózat folyamatos fejlesztésével és bővülésével sejthető, hogy egyre több állat fogja az utakon végezni. Sajnos erre a jelentős természetvédelmi problémára eddig még nem született hatékony megoldás.
Borza Sándor biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa az Ökológiai Kutatóközpont egyik kutatócsoportjával indított is egy új, gyakorlati megoldásokkal kecsegtető kutatást a témában. A kutatáshoz az alábbi linken található kérdőív segítségével bárki hozzájárulhat:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfh1PEhuW2jmx5QxzzUCvSuovLkkt__tGUzWziB-NlsLxM2Ew/viewform
Kézenfekvőnek tűnik, hogy közlekedjünk lassabban és figyelmesebben, különösen sötétben, számítva arra, hogy elénk kerülhet valamilyen állat.
Erre már csak a saját biztonságunk érdekében is szükség lenne, hiszen egy őzzel történő ütközés már komoly balesethez vezethet, de egy felreppenő bagoly láttán is félreránthatja a kormányt a sofőr.
Ha az úthálózattól távol próbálunk meg kialakítani mesterséges fészkelőhelyeket, az így felnövő és sikeresen kirepülő szaporulat segíthet kompenzálni az utakon elszenvedett veszteséget. Rendelkezésre állnak már olyan oszlopládák, odúk és költőtálcák, melyeket, ha kellő távolságban helyezünk ki az utaktól, sok pár gyöngybagolynak, erdei fülesbagolynak és kuviknak nyújthat hosszú távon stabil, biztonságos költőhelyet. Persze ez még közel sem oldja meg a közúti vadállatgázolások nagy számának problémáját.
(Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park)