A tudósok kardiopulmonális terheléses tesztekből (CPET) és a 2070 résztvevő által viselt fitneszkövető hordható eszközökből származó adatokat viszgálták. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a „mérsékelt-erőteljes fizikai aktivitás" a leghatékonyabb módja az erőnlét növelésének. A megállapítás ráadásul még akkor is megállta a helyét, ha figyelembe vették az olyan változókat, mint az életkor, a nem, az elhízás és a kardiovaszkuláris kockázat.
Az European Heart Journal tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az extra mérsékelt és erőteljes testmozgás minden perce átlagosan körülbelül 3 perces gyaloglásnak, és körülbelül 14 perccel kevesebb ülőidőnek felel meg. Ráadásul úgy tűnik, hogy a többlet edzés és a napi lépések számának növelése képes ellensúlyozni az ülő testmozgás negatív hatásait.
A szokásos fizikai aktivitás különböző formái és a részletes fitneszmérések közötti kapcsolat felállításával reméljük, hogy tanulmányunk fontos információkkal szolgál, amelyek végső soron felhasználhatók a fizikai erőnlét és az általános egészségi állapot javítására
– mondta Matthew Nayor, a Bostoni Egyetem kardiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A tesztekkel a szakemberek a legnagyobb oxigénfelvételt mérték, ami jelezte, hogy a felmérésben résztvevők szervezete mennyi oxigént használt fel edzés közben.
Minél több oxigént tud a szervezet felvenni és feldolgozni ugyanis edzés közben, annál magasabb az úgynevezett aerob kondíció.
Kiderül, hogy a CPET eredmények alapján a mérsékelten erőteljes fizikai aktivitás a legjobb a VO2, tehát a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége növelésére.
Bármi, ami felgyorsítja a szívverést és nehezebbé teszi a légzést, például egy gyors séta vagy a kerékpározás is megfelel ennek.
A kutatók megjegyezték, hogy a tanulmány az erőnlét szintjére összpontosított, nem pedig az egészséggel kapcsolatos eredményekre, ám a fitnesz szorosan összefügg számos egészségügyi probléma, köztük a cukorbetegség, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.
Ezért a fitnesz javítására szolgáló módszerek jobb megértése várhatóan széles körű hatással lesz az egészség javítására
– mutatott rá Nayor, hozzátéve, hogy bár nem meglepő, hogy az közepesen erőteljes fizikai aktivitás jót tesz az edzettségnek, kevés korábbi tanulmány elemezte mind a fizikai aktivitás szintjét, mind az aerob fitness-t olyan pontosan, mint ez a kutatás.
Mivel a vizsgálat résztvevői egy hosszú távú kutatási projekt (Framingham Heart Study) részesei voltak, így
a csapat összehasonlíthatta ugyanazon emberek két külön adatkészletét, nyolc év különbséggel, hogy lássa a rendszeres testmozgás hosszú távú hatását.
A tudósok megjegyezték azonban, hogy tanulmánynak vannak korlátai, hiszen a testmozgás mindannyiunkra másként hat. Kiemelték azt is, hogy ennek ellenére egyértelműen jelzi az közepesen erőteljes fizikai aktivitás előnyeit az egészségi állapotra vonatkoztatva.