A mesterséges fények megzavarják a ganajtúró bogarak tájékozódási érzékét

Egy nokturnális ganajbogár felmászott a ganéj labdájára hogy megvizsgálja a csillagokat, mielőtt elkezdi gurítani.

Első ízben, a kutatók képesek voltak bizonyítani, hogy a városi fények limitálják a nokturnális állatok tájékozódási képességét, hogy természetes éjszakai fények által navigáljanak az éjszakai égbolton. Ehelyett, az utcai lámpák használatára kényszerülnek, neon lámpákat, vagy reflektorlámpákat használnak, hogy tájékozódjanak. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.

Néhány állat, beleértve a költöző madarakat, fókákat, molylepkéket a holdfényt, csillagfényeket és a Tejút fényeit használják hogy éjszaka navigáljanak. Egy kutatócsoport a svéd Lund Egyetemről és a dél-afrikai University of the Witwaterstrand egyetemről most megmutatta, hogy a nokturnális ganajtúróbogarak hogyan vannak arra kényszerítve, hogy közvetlen környezetük jeleit keressék, amikor nem képesek többé a természetes éjszakai égbolt fényeit használni a tájékozódásra.

„A bogarak arra kényszerülnek, hogy elhagyják az égi tájolójukat és ehelyett mesterséges fényeket használva tájékozódjanak."-mondja James Foster a németországi University of Würtzburg egyetem kutatója, akik a tanulmányt vezette a Lund Egyetemen töltött ideje alatt.

A Lund Egyetem korábban nagy figyelmet kapott azon vizsgálatuk miatt, hogy a ganajbogarak hogyan tájékozódnak a Tejutat használva, ahogy gurítják ganajlabdájukat a dél-afrikai szavannán. Az új tanulmány azt vizsgálja, hogyan hat a fényszennyezés a bogarak azon tájékozódási képességére, hogy az éjszakai égbolt tájékozódási referenciái szerint tájékozódjanak.

Egy nokturnális ganajbogár felmászott a ganéj labdájára hogy megvizsgálja a csillagokat, mielőtt elkezdi gurítani. Forrás: https://www.eurekalert.org/multimedia/780517

A számos éjszakán át zajló kísérleteket Dél-Afrika két különböző helyszínén végezték. Az egyik helyszín Johannesburg központjának egy fényszennyezett helyszínén lévő épület teteje, míg a másik a vidéki Limpopo ahol a csillagok bevilágították az éjszakai eget.

Az eredmény egyértelmű volt: a ganajtúróbogarak képtelenek voltak használni az égi tájolójukat a fényszennyezés jelenlétében.

Ehelyett az utcai lámpák és a kivilágított épületek felé haladtak. Ezenkívül számos egyed gyakran ugyanazon fényforrás felé mozgott a környezetében. Természetes kondíciók alatt a bogarak hajlamosak szétszóródni minden irányban elkerülvén egymást és ezáltal kikerülvén a konfrontációt.

„Azt hisszük, hogy a fényszennyezésnek ugyanilyen hatása van a molylepkékre, akik szintén arra vannak kényszerítve, hogy elhagyják tájolójukat és a mesterséges fények felé repüljenek, azért, hogy legyen egyáltalán legyen valami támpontjuk amivel tájolódnak."- mondja Maria Dacke a Lund Egyetem zoológia professzora.

„ Kísérelteinkben azt vizsgáltuk, hogy a közvetlen fényszennyezésnek kitett bogarak hogy viselkedtek természetellenesen, de maradtak orientáltak. Azok, akik láthatták a fényszennyezett éjszakai eget, de nem láthattka semmilyen kivilágított épületet, vagy utcai lámpát, teljesen dezorientáltakká váltak."- mondja Foster.

(Forrás: American Association for the Advancement of Science)