Sisi, a magyarok kedvenc királynéjának újabb titkai

Wittelsbach Erzsébet, népszerű nevén Sisi, I. Ferenc József felesége

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének? A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a „fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője, a királyné személyéhez fűződő relikviák gyűjtője.

Ha felkeressük Bécsben a Habsburgok tradicionális temetkezési helyét, a kapucinusok kriptáját, Erzsébet királyné sírján mindig találunk friss, magyar nemzeti színű pántlikával átkötött virágot. A szépségéről messze földön híres Sisi már saját korában is rendkívül nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon, de a halála után 123 évvel még mindig elevenen élő az emléke. A királyné személyéhez számos anekdota és legenda fűződik, többek között a magyarok iránt érzett szimpátiájával kapcsolatban. Ön szerint mi a titka Sisi máig élő töretlen népszerűségének?

A máig tartó Sisi-kultusz sikerének az lehet talán az egyik titka, hogy a királyné már az életében, saját maga alakította ki a személyéhez fűződő időtlen szépségideált. Azt is mondhatnánk, hogy rendkívül hiú volt, aki még idős korában is nagyon ügyelt a kinézetére, szépségének ápolására.

Kordásné Szász Melinda szenvedélyesen kutatja és népszerűsíti Sisi élettörténetét Forrás: Kordásné Szász Melinda

A ruháiba szó szerint szinte belevarratta magát, és mindig hosszasan vizsgálta a tükörben, hogyan áll rajta az adott ruhadarab. Minden nap hosszú órákat töltött el a szépségápolással, a kibontva földig érő hajának a gondos feltűzésével és befonásával, valamint a garderobe kiválasztásával. De ha nem így lett volna, szegényebbek lennénk egy nagyszerű asszonnyal.

Sisi, a magyarok máig legnépszerűbb királynéja Forrás: Wikimedia Commons

Azonban nemcsak az Európa-szerte híres szépsége és kifinomult stílusa, hanem az intelligenciája

és a korát megelőző gondolkodásmódja is kiemelte a korszak más főrangú asszonyai közül.

Úgy is mondhatjuk, hogy gondolkodásmódja, sportos életvitele és a stílusa miatt sok szempontból Sisit tekinthetjük a modern női ideál előfutárának. Sisi ma is példakép lehet a fiataloknak és az idősebb generációnak, mint ahogy anno, a Monarchia idején is az volt sokak számára.

Közismert, hogy az alig 16 évesen Bécsbe került fiatal lányt a müncheni hercegi palotában megtapasztalt szabadabb szellemiség után valósággal sokkolta a Hofburg ókonzervatív, a merev spanyol udvari etiketten alapuló légköre, és anyósával, Zsófia Friderika főhercegnével már a kezdetektől fogva kiéleződő konfliktusa, aminek elsimításához nem sok támogatást kapott a férjétől, Ferenc Józseftől. Hogyan látja, mik lehettek az okai, hogy Ferenc József rendre meghátrált az anyja akarata előtt, az amúgy mély szerelemmel szeretett felesége hátrányára?

Ferenc József 18 éves korában került a trónra, és hosszú ideig kvázi az anyja, Zsófia uralkodott helyette. A határozott és akaratos Zsófiát úgy emlegették egyes kortársai, hogy „az egyetlen férfi a Habsburg Birodalomban". Ez azért nagyon kemény megfogalmazás volt a kor ideálja szerint egy „törékeny nőről", aki természetesen sosem számított korlátlan uralkodónak. Felismerte, hogy gyengeelméjű férje sosem lesz uralkodásra való, így a fia fejére került a korona.

Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegné, Ferenc József anyja Forrás: Wikimedia Commons

Tudni kell azt is, hogy ebben a korban a szülő-gyermek kapcsolat merőben más volt, mint manapság: Magázták egymást, és az ifjú Ferenc József feltétel nélkül hitt, bízott az anyjában.

Sisi szabad szellemisége frissességet hozott az ódon falak közzé,

kivívva ezzel az ókonzervatív Zsófia rosszallását. Ferenc József első nagy meghátrálása az anyjával szemben konkrétan ismert.

Az ifjú Ferenc József portréja Forrás: Wikimedia Commons

A gyenge és törékeny gyermek trónörökös, Rudolf főherceg császári nevelője a kegyetlen Gondrecourt volt, aki drasztikus módszerekkel dresszírozta a kisfiút. Amikor erről a császárné tudomást szerzett, azonnal levélben kérvényezte (merthogy ez volt a szokás) a nevelő leváltását.

Ez Zsófia ellenkezése dacára meg is történt,

és Sisi csak ekkor kezdte azt érezni, hogy felnő a császárnéi feladatokhoz, és van „hatalma" a férje felett.

Sisi és Ferenc József gyermekeikkel a gödöllői királyi kastély parkjában. Bal szélen a császár mellett a trónörökös, a gyermek Rudolf látható Forrás: Wikimedia Commons

Zsófia a nevelő leváltásának kérdésében ugyan kudarcot szenvedett, de természetesen nem adta fel, hogy borsot törjön menye orra alá, mint ahogy megfogalmazta, betörje a „vidéki fruskát". Aki mindezért cserébe a „gonosz nő" jelzővel illette az anyósát. A feleségét és anyját is szerető Ferenc József számára igen megterhelő volt ez a családi párharc.

Sokan komoly szerepet tulajdonítanak Sisinek az 1867-es kiegyezés tető alá hozatalában. Mit mutatnak ezzel kapcsolatban a száraz történelmi tények?

Való igaz, hogy Sisinek fontos szerepe volt a kiegyezés előkészítésében. Nagyon sokat levelezett Ferenczy Idán keresztül Deák Ferenccel, a "haza bölcsével" és Andrássy Gyula gróffal is. Felolvasóhölgye, Ferenczy Ida juttatta ki a Hofburgból a leveleket, mert őbenne teljes joggal megbízott az úrnője. Erzsébet ekkor szólt bele először és utoljára a politikába.

A kiegyezés záróakkordja: Ferenc József magyar királlyá és Erzsébet magyar királynévá koronázása Budán, 1867. június 8-án Forrás: Wikimedia Commons

Beszédes az a tény, hogy a koronázási ruhája már egy évvel a kiegyezés előtt, 1866-ban elkészült, és a leendő királyné portréit is megfestették. Ferenc József nagyon sokáig hezitált, hogy lesz-e kiegyezés a magyarokkal, de nem kis részben Erzsébet hatására végül megtette ezt a történelmi jelentőségű lépést.

Sisi valósággal ragyogott a koronázás napján, és magyarul köszönte meg népének a megválasztását.

Anyja hatására Rudolf trónörökös is szeretett volna a magyarok "Rezső királyfiává" válni, de ez már egy másik történet.

Mikor kezdődött el, és mire volt visszavezethető a királyné magyarok iránt érzett szimpátiája?

A magyarok iránti lelkesedése kezdetben bizony abból fakadt, hogy ezzel is lázadhatott Zsófiával, az anyósával szemben. Zsófia ugyanis szívből gyűlölte a "rebellis magyarokat", többek között azért is, mert Libényi János meg akarta gyilkolni a fiát, és ő bizony magyar volt.

Libényi János merényletet kísérel meg Ferenc József ellen, 1853. február 18-án (Egykorú színezett kőnyomat) Forrás: Wikimedia Commons

Zsófia főhercegné nem szerette sem az országot, sem pedig a magyar nyelvet. Lázadóknak, vadaknak nevezte a magyarokat. Erzsébet viszont az anyósával szemben egyre jobban megkedvelte a magyar népet és Magyarországot. Pedig az első magyarországi utazásaihoz gyász is kötődött, hiszen elsőszülött gyermeke, Zsófia pont hazánkban betegedett meg kétéves korában, és meg is halt.

Kordásné Szász Melinda tapasztalata szerint a mai generációt is élénken érdekli Sisi és kora Forrás: Kordásné Szász Melinda

Erzsébet magát okolta kislánya halála miatt, és mérhetetlen fájdalommal gyászolta első gyermekét. Később Majláth, illetve Falk Miksa tanításai nyomán egyre jobban megismerte Magyarország történelmét, sőt, annyira jól megtanult magyarul, hogy Jókai Mór könyveit is eredetiben olvasta. A nagy író például Mária Valéria születése után Budán személyesen látogatta meg a fiatal királynét.

Sisi életében fia, Rudolf halálával következett be a legnagyobb törés Forrás: Wikimedia Commons

Erzsébet nagyon jól beszélt magyarul, kedvelt felolvasóhölgyével, Ferenczy Idával is magyarul leveleztek, beszélgettek, és ezekből az értekezésekből szerencsére sok levél fenn is maradt.

Sisi egyik legbizalmasabb barátnője Ferenczy Ida volt, aki Zsófia főhercegné, valamint a konzervatív udvari körök kifejezett rosszallása ellenére került a királyné mellé. Ferenczy Ida nem arisztokrata származású, hanem csak „egyszerű" köznemes volt, tehát nem számított udvarképesnek. Tudunk-e arról valamit, hogy egyáltalán hol és mikor került kapcsolatba az „alacsony társadalmi rangú" Ferenczy Ida a császárnéval, és Sisinek hogyan sikerült letörnie Zsófia, valamint a konzervatív udvari körök ellenállását azzal szemben, hogy közvetlen környezetébe emelje a magyar nemesasszonyt?

Ez valóban egy nagyon érdekes történet. Almássy grófnő egy lista aljára írta fel egyszer ezt a nevet. Sisinek megtetszett a név, és rögtön magához hívatta Idát. Egyből tudta, hogy igazi szolgálóhölgyre talált Ferenczy Ida személyében. Ferenczy Gergely, Ida édesapja így fogalmazott: „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak". Ferenczy Ida szigorúan magában tartotta a Sisivel folytatott bizalmas beszélgetéseket, levelezéseket, sőt, még ő cenzúrázta is egy-egy kényesebb témában a királyné leveleit.

Ferenc József szülei és testvérei társaságában. Középen főkötőben a fia felett zsarnoki hatalmat gyakorló Zsófia főhercegné, mellette menye, Sisi, karján Rudolf trónörökössel Forrás: Wikimedia Commons

A királyné halála után hűen ápolta szeretett úrnője, Sisi emlékét. Ekkoriban Erzsébet már nem hagyott beleszólást saját udvartartása tagjainak kiválasztásába, így abszolút nem foglalkozott az udvari pletykákkal, intrikákkal.

Idát már a kezdet kezdetén beavatta abba, hogy csak neki higgyen, mivel számos rosszakarója lesz az udvari intrikusok között,

akik majd rossz színben tüntetik fel őt. Zsófia főhercegné 1872-ben halt meg, és élete végén már nem volt ereje a menyével folytatott harcokhoz. Erzsébet ekkorra már igazi erőt képviselt az udvarban.

A királyné közvetlen környezetéhez tartozott Falk Miksa, a híres nyelvész is, aki Sisi magyartudását csiszolta. Akárcsak Ferenczy Ida esetében, nála sem világos, hogyan és kinek az ajánlására került a Hofburgba. Tudunk-e erről valamit?

Falk Miksát 1866 vége felé hívták meg Erzsébethez, akivel aztán hónapokon át mindennap több óráig társalgott, írt, olvasott, többnyire történeti, de egyéb munkákat is. Mikor az udvar 1867-ben Schönbrunnba költözött, őfelsége, a császárné oda is magával vitte, és amit tudunk,

hogy Falk a délutáni órákat rendszerint Erzsébettel töltötte.

Ennyit tudok erről, sajnos nem minden maradt fenn, de vannak még kiadatlan naplók, ezért is kutatom szenvedélyesen a királyné életével kapcsolatos még fel nem tárt újdonságokat.

Az egyik népszerű és magát mind a mai napig makacsul tartó történelmi pletyka szerint Sisit gyengéd szálak fűzték a fess magyar arisztokratához, a kiegyezés első felelős miniszterelnökéhez, gróf Andrássy Gyulához. Már a kortárs suttogópletyka is azt állította, hogy Andrássy és Sisi állítólagos titkos szerelmi kapcsolatából származott Mária Valéria főhercegnő, aki nem Bécsben, hanem Budán született. A történelmi pletykákat félretéve mit mutatnak a tények Andrássy és Sisi kapcsolatáról?

Mivel Erzsébet nagyon komolyan csalódott a szerelemben, a férfi-nő kapcsolatban kizártnak tartom a testiséget közöttük. Sisi jobban hitt a plátói szerelemben, abban, hogy a férfi rajongjon érte, bókoljon neki, de minden egyéb közeledést elutasított, ezekben az időkben már a férjétől is.

Gróf Andrássy Gyula portréja Forrás: Wikimedia Commons/Benczúr Gyula

A fess és jó megjelenésű arisztokrata, Andrássy Gyula valóban nagy szoknyapecér hírében állt, de Sisivel fennálló bizalmas barátságukban megtartotta a királynéjával szemben kötelező három lépés távolságot. Ennél jóval érdekesebb, hogy a felesége, Andrássy Katinka grófnő viszont szabályosan rettegett attól, hogy mint "ügyeletes" szép hölgyet Sisi ki ne válassza udvarhölgyének, mert ha a királyné valakit magához hívatott, akkor bizony ezt nem illett visszautasítani.

Sisi életében az egyik legnagyobb törést Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt – máig nem teljesen tisztázott hátterű – tragikus halála okozta. Hogyan és miben változott meg Sisi a fia halála után?

Sisi egyetlen szeretett fia halála után csak fekete ruhát hordott, és elfátyolozta az arcát. Csak egy kivételről tudunk, amikor leánya, Mária Valéria esküvőjén hajlandó volt levenni a fekete gyászruhát. Sisi erősen vonzódott az okkult, transzcendentális dolgokhoz, Jehovához imádkozott, lejárt a kapucinus kriptába, és többször is megidézte fia szellemét.

Sisi sohasem tudta feldolgozni fia halálát Forrás: Wikimedia Commons

Rudolf halála után nagyon magába fordult, még inkább elhatalmasodott rajta az állandó bolyongási láz, a hosszú, véget nem érő utazások szokása. Korfun, az egyik legjobban kedvelt villájában, az Achilleonban, amit a fia halála után vásárolt, különösen sok időt töltött el. De igazán sehol sem talált nyugalomra. A bécsiek ezért csak bolyongó császárnéként emlegették.

A magyarok népszerű királynéja 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista merényletének esett áldozatul. Aki vele volt az utolsó pillanataiban is, szintén egy magyar arisztokrata, Sztáray Irma grófnő. Sztáray grófnőről sem nagyon ismert a közvélemény számára, hogyan lett Sisi bizalmas udvarhölgye. Mit érdemes erről tudnunk? És valóban igaz-e, hogy a haldokló Sisi utolsó szavai magyarul hangzottak el?

Ferenczy Ida és Festetics Mária sem tarthatott már a királynéval, mert nem bírták a tempót, illetve az egészségük is megromlott, így került a képbe Sztáray Irma grófnő, aki szintén Sisi bizalmasa lett. Igen, valóban igaz, hogy a legutolsó szavait - „Mi történt velem?" - magyarul mondta el.

Luigi Lucheni olasz anarchista rátámad Sisire a Genfi-tó partján (egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons

Sztáray Irmára várt az a nehéz kötelesség, hogy közölje a császárral, Ferenc Józseffel a tragikus hírt. Egyébként az utolsó magyar udvarhölgyével, Sztáray grófnővel is csak magyarul beszélgetett a királyné.

Ön nagyon sok előadással népszerűsíti Erzsébet királyné emlékét, kiemelten a diákság és a fiatalok között. Mik a tapasztalatai, mennyire érdekli a mai fiatalokat Sisi és az Osztrák-Magyar Monarchia világa?

Szívből mondhatom, hogy nagyon. Kicsiktől egészen a felnőttekig tartok országszerte nagy érdeklődéssel kísért előadásokat, és ezekbe interaktív módon bevonom a hallgatóságot is. Azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak a szépre és a jóra, amit Sisi személye is megtestesít számukra.

A Sisiről szóló előadások, rendezvények mindig telt házasak Forrás: Kordásné Szász Melinda

De az Osztrák-Magyar Monarchia elsüllyedt világához, az akkori társasági szokások bemutatásához kapcsolódik például a legyezők világa is, ami mindig sikert arat, mert az úgynevezett legyezőnyelv ma már feledésbe merült, és nem ismert a fiatalok között. Akiket részletesebben érdekel Sisi személye és a Monarchia világa, azok számára jó szívvel ajánlom az oldalamat, ahol a friss aktualitásokról és Sisivel, illetve a korával kapcsolatos rendezvényekről, előadásokról is értesülhetnek az érdeklődők.