Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fertőző betegségek mindenütt vannak! Meglehetősen sokat tanultunk róluk az elmúlt néhány év eseményei során.. Ezek az élmények megmutatták, hogy milyen pusztítók tudnak lenni, amikor terjednek.
Stephen Bakert Vietnámban különösen a Shigella sonnei nevű vérhast (shigellosis) okozó baktérium érdekelte. A Shigella nemzetközileg gyakori betegség marad több, mint 260 millió esettel évente, és becslés szerint 200.000 halálos áldozattal. A súlyos shigelosist antibiotikummal kezelik, de felfedezték, hogy a baktérium három-négy évente egy cikluson megy keresztül, és egyre több antibiotikummal szemben rezisztenssé válik 12 év leforgása alatt követték a teljes folyamatot a kulcsfontosságú antibiotikumokkal szembeni rezisztencia megjelenésétől a szinte minden antibiotikummal szembeni rezisztenciáig.
Ez a baktériumfertőzés most gyakorlatilag kezelhetetlen.
E folyamat alatt genomikát alkalmazták a specifikus kulcsfontosságú antibiotikumra való rezisztenciát okozó mutáció azonosítására és mérésére. Azt találták, hogy ez a mutáció csak egyszer jelent meg egy organizmusban Dél-Ázsiában 2008-ban és aztán kiterjedt az egész világra. Felfedezték Vietnámban Bhutánban, az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban néhány év leforgása alatt.
Az antimikrobiális rezisztencia világszerte probléma, ami becslések szerint évente 10 millió embert fog elpusztítani 2050-re, ha nem találunk módot a progresszió megállítására. Ez mindenkire hatással lesz. Nem vagyunk messze attól, a helyzettől, hogy kórházba kell mennünk, mert többé nem fogják tudni kezelni a betegséget semmilyen elérhető antibiotikummal.
Ahogy a SARS-Cov2 megmutatta, a fertőző betegségek nem tisztelik a határokat. Könnyen be tudjuk hozni magunkkal és át tudjuk adni. Ha vegyszereket fejlesztünk, hogy megöljük ezeket az organizmusokat, ők rezisztenciát fognak fejleszteni - ez egy természetes jelenség.
Stephen Baker azt sugallja, hogy a probléma nagysága és a mód, ahogyan kezelve van nagyon hasonló a klímaváltozáshoz. Az emberek tudják, hogy pusztító hatással lehet az emberiségre az elkövetkező években, de nem igazán szervezkednek, hogy kitalálják, mit kellene tenni.
És mégis, az antibiotikum rezisztencia egy olyan folyamat, amit lassítani lehet. Megtehetjük azzal, hogy kevesebb antibiotikumot használunk, azzal, hogy antibiotikumok variációit használjuk, és azzal, hogy összekavarjuk a dolgokat. Ezzel időt nyerünk.
Az antibiotikum egy 20. századi technológia, ami jól szolgált minket, de gondolkodnunk kell hogyan tovább? Hosszú távon sokkal jobban meg kell értenünk, hogy előzzük meg az antibiotikum rezisztenciát, új módszereket kell fejlesztenünk a mikroorganizmusok elpusztítására és jobb stratégiákkal kell előállni, hogy megelőzzük a betegségeket. Be kell ruháznunk a kutatási programok gyorsítására. Szükségünk van egy 21. századi megoldásra.
A Cambridge Egyetem hamarosan elindítja a Cambridge International Infection Initiative kezdeményezést. A vízió az, hogy kétirányú szövetséget hozzanak létre a tudósokkal, akik az alacsony és közepes bevételű országokban dolgoznak, ahol a fertőző betegségek terhe a legnagyobb. Az egyetem szakértelmét és infrastrukúráját akarják alkalmazni, hogy támogassák a kutatási prioritásaikat.
A pénzügyi és tudományos súlypontban hatalmas egyenlőtlenségek vannak, amit láthattunk a COVID-19 vakcinázás eloszlásánál. De Baker optimista, bízik benne, hogy a tudomány megoldást talál a problémára.
(Forrás: University of Cambridge)
