Az Annals of Human Biology című folyóiratban publikált, új tanulmányban a szakemberek összesen 1 113 főiskolai korú, 16 és 25 év közötti, egyetemi nappali tagozatos hallgatóval beszélgettek: kiderült, hogy a kétharmaduk rossz alvásminőséggel küzd.
A résztvevőket alvásminőségükről, az esetleges alvászavaraikról és a társadalmi-gazdasági állapotukról kérdezték, miközben a testtömeg-indexüket (BMI) is megmérték.
A kapott adatok azt mutatták, hogy a depressziós tünetekről beszámoló diákok csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel beszéltek arról is, hogy „rosszul alszanak". Mindez viszont számos egészségügyi szövődményhez vezethet, és ronthatja a tanulók tanulmányi teljesítményét.
Az alvászavarok különösen károsak az egyetemisták számára, mivel számos negatív hatással járnak az egyetemi életre nézve
– mondta Dr. Paulo Rodrigues, a brazil Mato Grosso Szövetségi Egyetem Táplálkozástudományi Karának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Ezek közé tartozik a figyelem és az észlelés hiánya, a magas hiányzási arány, és néha a képzésről való lemorzsolódás.
A szakemberek szerint a tanulmány megállapításai riadalmat kelthetnek amiatt, hogy az egyetemi élethez kapcsolódó stressztényezők, mint például
a felvett tárgyak magas száma, a vizsgaidőszak vagy a néhány órás alvási periódusok fokozott kockázatot jelenthetnek a diákok számára az alvászavarok kialakulása tekintetében.
Az ilyen rendellenességek viszont valódi veszéllyel járhatnak a tanulmányi teljesítményre és általános egészségi állapotra nézve.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetemeknek kell lépéseket tenniük a diákjaik egészséges alvási szokásainak előmozdítása érdekében, és tovább is kell gondolniuk a feladataikat a diákok mentális egészségének megőrzése érdekében.