A kukorica a világon az egyik legelterjedtebb haszonnövény. De 2030-ra majdnem a negyedével csökkenhet a hozama, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben halad. Ez a lehangoló konklúzió egy nemrégiben a NASA tudósai által közreadott tanulmányból származik, amelyhez fejlett számítógépes modellezést alkalmaztak, hogy megvizsgálják a várható hőmérsékletemelkedést, az esőzés mintázatait, valamint a növekvő üvegházgáz-koncentrációt az atmoszférában. A modellek azt mutatták, hogy sok trópusi régió, amelyek jelenleg a kukorica termelésre támaszkodnak, túl forróvá válhatnak a termesztéshez.
„Nem számítottunk rá, hogy ilyen alapvető elmozdulást észlelünk a kukorica hozamában a korábbi, 2014-ben végzett klíma és gabona modellekhez képest. A jelenlegi termelés 20 %-os csökkenésnek súlyos következményei lehetnek világszerte" – nyilatkozta Jonas Jagermeyr, a NASA tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
Az USA, Kína és Brazília jelenleg a világ legnagyobb kukorica termelői. De a kukorica Közép-Ázsia, Nyugat-Afrika és Közép-Amerika sok részén szintén fontos terménynek számít Ezekben a régiókban az elkövetkező évtizedben kivétel nélkül csökkenhet a hozam.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a búza, ami a második legfontosabb emberi fogyasztásra termesztett termény (az első a rizs), jobban boldogulhat egy új, melegebb világban. Hozama 17%-kal megugorhat 2030-ra, a tanulmány szerint.
A kutatók két modellt alkalmaztak, hogy szimulálják a kukorica viselkedését. Először azt modellezték, hogy a Föld klímája hogyan fog reagálni a különböző lehetséges üvegházgáz-forgatókönyvekre egészen 2100-ig. A hőmérséklet változásokra és az esőzésekre fókuszáltak, de a szén-dioxid talajkoncentrációjára is, ami hatással lehet a fotoszintézisre, és ezért a növényi fejlődésére.
Mivel a modellek a vizsgált haszonnövények reakcióját hosszú időszakon át szimulálták, a tudósok azt mondják, hogy ezért világosan meg tudják különböztetni a klímaváltozás hatásait az időjárás okozta normál hozambéli variabilitástól.
(Forrás: space.com)