Meghalt Alföldi Lajos

Életének 95. évében, 2021. október 31-én meghalt Alföldi Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, orvos, bakteriológus, a mikrobiális genetika elismert kutatója, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutató professor emeritusa - közölte az MTA szerdán.

Alföldi Lajos a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanult, ahol 1951-ben szerzett diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében kezdett el dolgozni, ahol 1958-ban docensi kinevezést kapott. 1971-ben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatója lett. 1978 és 1988 között egyben a kutatóközpont főigazgatója is volt. 1993-ban kutatóprofesszori megbízást kapott, 1994-ben a József Attila Tudományegyetem díszdoktora lett.

Dolgozott a Pasteur Intézetben is

Pályája során dolgozott a párizsi Pasteur Intézetben, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Víruslaboratóriumában, valamint a Gif-sur-Yvette-i CNRS Enzimológiai Laboratórium vendégkutatójaként.

1955-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1972-ben pedig biológiai tudományok doktori értekezését. 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig az MTA rendes tagjává választották. Segítette a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Genetikai Bizottság munkáját, részt vett a Theoretical and Applied Genetics, illetve a Biologisches Zentralblatt című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságainak munkájában.

Tagja volt a Magyar Biokémiai Egyesületnek, a Magyar Genetikusok Egyesületének, a Magyar Biológiai Társaságnak és a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak.

Nevéhez fűződik a megacin leírása

Kutatási területe a mikrobiális genetika volt. Első munkáiban Ivánovics György munkatársaként

kidolgozta a B12-vitaminhoz kapcsolódó értékmérések és a nagy hatású B12-vitamint tartalmazó májkészítmények előállításának módszerét.

Nevéhez fűződik a megacin, egy új bakteriocin leírása. Az általa megfigyelt relaxációs E. coli baktériumtörzsek aminosav-érzékenységének eredetével foglalkozott, valamint elsőként írta le egy baktérium, a Bacillus megaterium protoplasztfúzióját. A 2000-es években a baktérium karakterizációjára és megacintermelésének vizsgálatára fókuszált.

1985-ben állami kitüntetésben részesült a mikrobiológia és a genetika terén elért eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért. A Manninger Rezső-emlékérem és a Jancsó Miklós-emlékérem kitüntetettje. 1992-ben vette át a Szegedért Alapítvány természettudományi díját.