A vidra Magyarországon fokozottan védett faj. A hegyvidékek kivételével szinte minden lassú folyású víz (patak, csatorna) mellett előfordul. Megpillantani ritkán lehet, mert elsősorban éjjel mozog. Bár a vízhez kötődik, és táplálékát onnan szerzi, viszonylag sokat tartózkodik a szárazföldön is. Ilyenkor jól látható helyekre rakja ürülékét, jelezve ezzel fajtársainak, hogy meddig tart az ő területe. Jelenlétére a lábnyomaiból is következtetni lehet.
A Sóstói-csatorna mentén a halpikkelyeket tartalmazó ürülékkupacokból, a táplálkozóhelyeken hagyott üres kagylókból, továbbá a lábnyomokból is következtetni lehet a jelenlétükre.
A megdönthetetlen bizonyítékot azonban az szolgáltatta, hogy néhány alkalommal magukat a vidrákat is sikerült megfigyelni. Először december 16-án láttak két egyedet, de a közeli nádasból is folyamatosan mocorgás hallatszott, így feltételezhető, hogy egy egész család lakik ott.
A vidramamák ugyanis hosszú ideig, akár egy évig is együtt maradnak a kölykeikkel (a hímek nem vállalnak szerepet az utódok felnevelésében).
A vidrák halakkal, kagylókkal, csigákkal táplálkoznak. Rejtőzködő életmódot folytatnak, kerülik az embert, mégis előfordul, hogy a csatornák városi szakaszaiban is felbukkannak.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park: https://www.kmnp.hu/hu)