A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettőscsillag

Az (1) Ceres-HD 25836 "kettőscsillag" és szűkebb környezetük.

A Naprendszerünkben keringő égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelőször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minősített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.

A Ceres törpebolygó néhány napra összeáll egy csillaggal

A Hold nagy látszó átmérője miatt gyakran elfed egy-egy csillagot az égi útja során. Ez a kisbolygók esetében rendkívül apró látszólagos átmérőjük miatt sokkal ritkábban következik be. Már az is eseményszámba megy, ha jobban megközelítenek egy-egy viszonylag fényes csillagot.

A Ceres törpebolygó a Dawn-űrszonda fevételén Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA

A Ceres égi útja során jelenleg a Bika csillagkép "nyakánál" tart, és egy hónap múlva már a "szarvai" felé fog törni. Ezelőtt azonban még párba áll egy nyolc magnitúdós csillaggal, aminek HD 25836 a jele. A Ceres a csillagot február 28-án 19 órakor majdnem 7 ívpercre közelítette meg. Ha csak ezen az estén figyelnénk meg őket, úgy tűnne, hogy egy kettőscsillagot látunk.

A Bika (Taurus) csillagkép térképe Forrás: Wikimedia Commons/Torsten Bronger

Párosunk találkozása bár kettőscsillagnak fog látszani, de valójában nem lesz az. Ha két (vagy több) csillag nem kötődik egymáshoz gravitációsan is,

és csak a Földről látszanak egymás melletti égitesteknek, optikai kettőscsillagnak nevezzük őket.

Az (1) Ceres törpebolygó és a HD 25836 csillag nagy távolsága miatt is legfeljebb optikai kettőscsillagról beszélhetnénk, azonban az (1) Ceres törpebolygó volta miatt ez a konstelláció még erre a címre sem érdemes. A szoros együttállás jelenségnevet viszont annál inkább kiérdemlik.

AZ (1) Ceres és a Hold méretarányos képe. Forrás:https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/wp-content/uploads/2022/02/1.%C3%A1bra_Ceres__Moon_size_comparison.png

A HD 25836, a Ceres átmeneti "párja"

A Ceresről már többször írtunk, de mi fán terem a rövid életű kvázi kettőscsillagunk igazi csillag összetevőjének a HD 25836 neve?

Jellemzően csak a fényesebb, szabad szemmel is látható csillagok kaptak egyedi (többségében arab eredetű) nevet. Ki ne hallott volna a Deneb (1,25 magnitúdó), a Szíriusz (-1,45 magnitúdó) vagy a Polaris, a sarkcsillag (1,95 magnitúdó) csillagokról?

A Szíriusz, a téli égbolt legfényesebb csillaga Forrás: Wikimedia Commons/Mellostorm

Még könnyen megjegyezhető egy csillag úgynevezett Bayer-féle jelölése is, ami egy görög kisbetűből (általában fényességi sorrend alapján) és annak a csillagképnévnek a latin nyelvű birtokos alakjából áll, ahol a csillag található. Például ilyen az alfa Canis Majoris (α CMa) vagy béta Persei (β Per).

A távcső feltalálása és főleg a műholdas égboltfelmérő programok után a szabad szemmel is megfigyelhető kb. 5000-nél nagyságrendekkel több csillagot tartunk számon.

E csillagokat jellemzően az éppen aktuális csillagkatalógusban elfoglalt sorszámuk alapján nevezték el.

Természetesen az egyre több csillagot tartalmazó katalógusok a régebben már felfedezett csillagokat is lajstromozzák.

Az (1) Ceres-HD 25836 "kettőscsillag" és szűkebb környezetük. Forrás: https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/wp-content/uploads/2022/02/2.%C3%A1bra_ceres_hd25836_p%C3%A1ros_szukebb_kornyezete_stellarium.png

Így lehet, hogy az arab csillagászok által még nem ismert (nem látott) csillagunk sem kaphatott szép, egyedi nevet. A HD 25836, SAO 76456, HIP 19163 jelzések ugyanazt az égi objektumot jelölik, csak más-más csillagkatalógusban.

Sorrendben ezek: a Henry Draper, a Smithsonian Astrophysical Observatory és a Hipparcos katalógusok. Ne ijedjünk meg a sokfajta jelöléstől! Egy amatőr csillagász sokáig elboldogul kettő, legfeljebb négy katalógus jelöléseivel is.

Hamisszínes felvétel a Ceresről Forrás: NASA/JPL-CalTech/UCLA/MPS/DLR/IDA

A HD 25836 csillag nagyjából 1710 fényévre található tőlünk. A Ceres ehhez képest a szomszédban van a Naptól mért 21 fényperces közepes távolságával. A csillag narancssárgás, K2-es színképtípusának megfelelően

a Napnál hidegebb, és központi csillagunknál hosszabb, eseménytelenebb életre számíthat.

Ezért is jó jelöltek a hasonló, K színképtípusú csillagok arra, hogy a környezetükben lakható, az élet kifejlődését lehetővé tevő zónát találjunk.

A „kettőscsillag" megfigyelése

Február 28-án este érdemes volt megvárni a sötétedést, a viszonylag halvány égitesteket ugyanis este 19 óra után van esélyünk megfigyelni. A 8,8 magnitúdó fényességű Cerest és a kissé fényesebb, 8,0 magnitúdós HD 25836 csillagot egy legalább 8 cm objektívátmérőjű műszerrel kényelmesen távcsővégre kaphatjuk.

Körülbelül 7 ívperc szögtávolságra közelítik meg egymást, ami sokkal kisebb lesz például az egyik legismertebb kettőscsillag, az Alcor – Mizar páros 12 ívperces szeparációjánál.

Középen a HD 25836 jelű csillag. Forrás: https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/wp-content/uploads/2022/02/3.%C3%A1bra_hd25836_DSS_inStellarium_smaller.png

Az ideiglenesen összeált páros keresését érdemes a mindig gyönyörű, és szabad szemmel is könnyen beazonosítható Fiastyúk nyílthalmaznál (M45, Plejádok) kezdeni, majd 4 fokot keletre tartani, az Aldebaran felé. Itt találjuk a még elég fényes (4,5 magnitúdó) 37 Tauris (HD 25604) csillagot, amitől már csak egy holdátmérőnyire, azaz körülbelül fél fokra van párosunk. Kicsit még kelet felé tartva találjuk a kissé halványabb, 5,9 magnitúdó fényességű 39 Tau (HIP 19076) csillagot. Innen csak 12 ívpercet tovább haladva végre elénk bukkan a keresett párosunk.

Az (1) Ceres és tágabb környezete 2022.02.28-án 19.13-kor. Forrás: https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/wp-content/uploads/2022/02/4.%C3%A1bra_ceres_tagabb_kornyezet_2022.02.28_19-13.png

Izgalmassá és mozgalmassá teheti észlelésünket, ha nem csak február 28-án, hanem néhány nappal előtte és utána is esténként rögzítjük a törpebolygó elmozdulását az állócsillagokhoz képest.

Sőt, a Bika lenyugtáig követve egyetlen éjszakán is észrevehető a törpebolygó elmozdulása. Észlelőtérképre rajzolva vagy esetleg kamerával rögzítve az eseményeket, szépen látszik majd a „kettőscsillag" egyre szorosabbá válása, majd szétbomlása. Derült eget a pároshoz!

(Forrás: CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló)