A potenciális sugárveszélytől való félelem jelentősen megnövekedett a Csernobilban történt áramszünet óta. Elektromos áram nélkül ugyanis rendkívül nehéz lesz hűteni a veszélyes nukleáris hulladékot tartalmazó mesterséges tárolókat és megszűrni a levegőt az óriási, elzárt, az 1986-ban történt hírhedt katasztrófa során tönkrement reaktor maradványait tároló betonszarkofágban.
Az ukrán külügminiszter, Dmytro Kuleba a közösségi oldalán arra figyelmeztetett, hogy a tartalék diesel generátorok csak 48 órán át fognak működni. „Azután az elhasznált nukleáris üzemanyag tározó hűtőrendszere le fog állni, és fenyegetővé válhat a szivárgás" – írta.
A korábbi csernobili reaktorból származó elhasznált nukleáris fűtőanyagot egy nagy mesterséges hűtőtóban tárolják, amit állandóan újratöltenek friss hideg vízzel,
hogy a hőmérsékletet alacsony szinten tartsák.
Áramellátás nélkül a hűtés leállhat, ami lehetővé teszi, hogy a víz hőmérséklete emelkedjen és nőjön a párolgás mértéke.
Ha a tározó tavak kiszáradnak, akkor megvan rá az esély, hogy radioaktív anyag kerülhessen a környezetbe. Amiatt is aggódnak, hogy a sérült reaktor fölé emelt védőépületben lévő elektromos légszűrők leállhatnak, kondenzációt idézve elő, ami károsíthatja az épületet.
Az Ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Felügyelőség március 9-i legfrissebb közleménye viszont cáfolja az aggodalmakat. „A nukleáris erőmű biztonsági rendszere és működési körülményei nem sérültek. A mért radioaktivitás szintje megfelel a bevezetett normáknak. Az erőmű fizikai védelmi rendszere normál üzemmódban működik" - áll a közleményben.
Mark Wenman, az Imperial College London munkatársa a brit Science Media Centernek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy bár az áramszünet „aggályos fejlemény",
de nem áll fenn a radioaktívan sugárzó anyagok kiszivárgásának közvetlen veszélye.
Az utolsó reaktor egységet Csernobilnál 20 éve zárták le, az 1. és a 2. egységet pedig 1991 és 1996 között. Ez azt jelenti, hogy a tározó tavakban elhelyezett kiégett nukleáris fűtőanyag hőtermelése is lényegesen csökkent az elmúlt 20-30 év alatt.
Az üzemanyag tározó tavak nagyon mélyek, ezért valószínűleg hetek telhetnek el addig, hogy a hűtővíz komolyabban párologni kezdjen még aktív hűtőszivattyúk nélkül is. Ez pedig remélhetően elegendő idő ahhoz, hogy a hűtőrendszert helyre állítsák"- mondta a brit nukleáris szakember.
Csernobilnál azóta vált feszültté a helyzet, amióta az inváziós orosz erők elfoglalták az amtomerőművet. A sugárzási szinteket monitorozó tudósok egyelőre nem képesek hozzáférni a laboratóriumukhoz és az eszközeikhez, mert jelenleg az oroszok kontrollálják az erőművet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint.
Voltak kisebb radiokatív sugárzási "tüskék", vagyis egy-egy részen átmenetileg megemelkedett a sugárzási szint akkor, amikor az orosz inváziós erők elfoglalták az erőmű területét, de ezt az ideiglenes növekedést a szakértők a radioaktív por harcjárművek lánctalpai által történt felverésére vezetik vissza.
Viszont az erőmű körüli sugárzásérzékelők közül sem működik sok azóta.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint ez a helyzet ugyan biztonsági kockázatot okoz,de egyelőre nincs semmi jele vagy bizonyítéka a radioaktív szivárgásának.
Az Ukrán Nemzeti Nukleáris Energiatermelő Vállalat március 9-i nyilatkozata szerint a személyzetük még jelen van az ország mind a hat nukleáris erőművében, de „arra vannak kényszerítve, hogy minden technikai ügyet egyeztessenek a megszállókkal.".
A vállalat szerint a zaprozseci erőművet jelenleg 400 orosz katona tartja megszállás alatt. A Csernobilnál lévő erőkről azonban nem közöltek részleteket.
(Forrás: New Scientist)