Pilóta nélkül átrepült Európa felett egy orosz vadászgép
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/n3rCU01uNv--ugCBXxcc3NiMOqswWsU05jAffu2qro0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E0YjlhZmQ0MjAwZTRiNWI5M2YwM2ZmOGI5ZmNhY2Ew.webp)
1989. július 4-én Nyikolaj Szkurigin ezredes a lengyelországi Bagicz támaszpontról
berepülésre szállt fel MiG-23M vadászgépével, amelynek a hajtóművét abban az évben már ötször kellett javítani.
A pilóta bízott benne, hogy ezúttal sikeres volt a javítás. Tévedett.
Délelőtt 9 óra 14-kor, 100 méteres magasságban bekapcsolta az utánégetőt, mire leesett a fordulat és a gép lassulni kezdett.
150 méter magasságban hajtómű-hibát jelzett az irányításnak, és közölte, hogy kénytelen katapultálni. Az akció sikeres volt, sérülés nélkül ért földet. A gépe viszont, ahelyett, hogy lezuhant volna, egyszerűen elrepült, ráadásul emelkedett.
A következő órában a Kelet és Nyugat közötti enyhülés ellenére Európa felbolydult. Ez már bőven Gorbacsov ideje volt, a Szovjetunió már majdnem összeomlott, egyre gyakrabban beszéltek szovjetek helyett oroszokról.
Légvédelmi radarok százai kutatták a légteret, katonai parancsnokságok hisztérikusan telefonáltak a kormányaiknak, készültségi vadászok álltak harcra készen a kifutópályák végén és úgy tűnt, mintha egy szempillantás alatt visszatértek volna a legfélelmetesebb hidegháborús idők.
A Varsói Szerződés ugyanis nem értesítette a NATO-t,
hogy ne lepődjenek meg, ha egy szovjet vadász repül be nemsokára Nyugat-Európa fölé. Így amikor a szövetséges radarokon megjelent egy azonosítatlan jel az NDK felől – az elszabadult MiG ugyanis átrepült Kelet-Németországon –,
a NATO egy háború nyitányától tartott.
A hollandiai Soesterberg bázison az amerikai pilóták épp üdítővel és popcornnal ünnepelték a Függetlenség napját, amikor a készültség megkapta az azonnali felszállási parancsot. J.D. Martin és Bill Murphy századosok F-15 gépei gyorsan emelkedtek és szuperszonikus sebességgel haladtak a szovjet célpont felé.
A MiG ekkor már 11800 méter magasan repült, és az irányítás egyetlen rádióhívására sem válaszolt.
Amikor a két amerikai vadász a közelbe ért, felkészültek arra, hogy ha a szovjet pilóta továbbra sem reagál, kénytelen lesznek lelőni. De amikor a MiG mellé értek, leesett az álluk a csodálkozástól.
A gépben nincs pilóta. Ismétlem, egyértelmű, hogy a gépet nem vezeti senki,
jelentették a NATO-irányításnak. Azt is jelentették, hogy a szovjet MiG-en nincsenek rakéták. A földön ekkor katonák százai és politikusok tucatjai egy emberként sóhajtottak fel: ez mégsem háború.
De akkor mi ez?
A két F-15 felzárkózott az üres szovjet gép mellé és kísérni kezdték.
Mintha egy európai körúton lennének, átrepültek Nyugat-Németországon, Hollandián és beléptek a belga légtérbe.
A két amerikai pilóta ekkor arra kapott parancsot, hogy ha az elszabadult szovjet gép a tenger fölé ér, ahol nem veszélyeztet civileket, lőjék le. Azonban a MiG hajtóműve még a szárazföld felett egy füstpamaccsal jelezte, hogy elfogyott az üzemanyaga.
A szovjet vadász egy lassú fordulóval a francia Lille felé ereszkedett, ezért a francia légierőt is riasztották.
Félő volt, hogy szovjet gép a francia nagyvárosra zuhan majd.
Mivel sűrűn lakott területek felett repültek, itt lehetetlen volt lelőni a MiG-et, amely
végül 960 kilométer megtétele után, hat kilométerre a francia határtól, Kortnijk belga városkára, egy lakóházba csapódott.
A házban egy 19 éves fiatalember meghalt.
Az eset diplomáciai botrányt okozott. A belga külügyminiszter bírálta a szovjet hadvezetést, hogy a repülés egy órája alatt nem sikerült értesíteniük a nyugat-európai országokat a fenyegetésről, és arról, hogy a gépen van-e bomba.
Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár közleményében azt állt: a Szovjetunió sajnálja a balesetet, és hogy a belga kormányt tájékoztatták az okokról.