A Journal of Archeological Science tudományos szaklapban publikált tanulmány részeként a csontokból készült tárgyak mintáit a tudósok elküldték a Yorki Egyetem BioArCh kutatóintézetébe, ahol tömegspektrometriás elemzést végeztek rajta. Ennek segítségével a rendkívül kis csontmintákban található fehérjékből kivont peptidekből vagy aminosavokból tudták azonosítani az egyes fajokat.
Az eredmények azt mutatták, hogy a beküldött, összesen harminchét mintából tizenkettő ember volt, míg a többi leginkább jávorszarvas és szarvasmarha csontjaiból származott.
Az emberi csontokból készült tárgyak három sírból származnak. Ázsia és Dél-Amerika egyes részein ez nem számított ritka gyakorlatnak: az ellenség csontjainak feldolgozása a teljes győzelem érzéséhez kapcsolódott, míg a közeli hozzátartozók testrészeit inkább érzelmi okokból alakították át, például medállá.
Az emberi csontok alapanyagként való felhasználását a tudomány gyakran a kannibalizmushoz köti, mivel a csontokon alkalmanként jól láthatóak a húseltávolítás nyomai.
A megdönthetetlen bizonyítékok szűkössége azonban megnehezíti ennek igazolását a most felfedezett régészeti leletek alapján.
Az általunk vizsgált csontékszerek felülete annyira elhasználódott, hogy nem tudunk kivenni semmiféle lehetséges vágásnyomot
– mondta Kristiina Mannermaa egyetemi docens a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ez azt jelenti, hogy nincs okunk kannibalizmusra gyanakodni az oroszországi felfedezések kapcsán.
Hozzátette: annak a ténye, hogy az emberi csontok felhasználását semmiféle módon nem hangsúlyozták, ezért ilyen nehéz azokat megkülönböztetni az állati csontokból készült tárgyaktól. A szakemberek szerint mindez az állatok és emberek összefonódására utalhat a kőkorszaki világképben.