Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo a paleogenomika megalapozásában végzett korszakos jelentőségű munkásságáért nyerte el a Nobel-díjat

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Svante Pääbo tudott először DNS-t kivonni neandervölgyi csontmaradványból

Viola Bence magyar paleoantropológus, aki közeli kapcsolatban áll Svante Pääbóval, elmondta, hogy a svéd kutató azzal alapozta meg a paleogenomika tudományterületét, hogy ősi maradványokból ki tudta vonni a genetikai anyagot. Felidézte, hogy a 67 éves svéd tudós harminc éven át dolgozott a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásán. Először múmiából vont ki DNS-t a nyolcvanas években, majd elsőként sikerült egy fosszíliából szekvenálnia a neandervölgyi ember DNS-ét.

Svante Pääbo volt az első, akinek neandervölgyi fosszíliából sikerült DNS-t kivonnia Forrás: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A magyar szakember, aki a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben együtt dolgozott Svante Pääbóval, elmondta, hogy a vizsgálatok elején még csak nagyon kis mennyiségű mitokondriális DNS-t sikerült kivonni a csontokból, ez a mennyiség a módszer fejlődésével egyre nőtt és manapság már sok neandervölgyinek a komplett genomját ismerik. A nehézséget eleinte a szekvenálásra szánt anyag előkészítése okozta.

Neandervölgyi férfi és nő rekonstrukciója a németországi mettmanni Neandervölgyi Múzeumban Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Federico Gambarini

"Kivonni a csontból a DNS-t és aztán azt úgy tartani, hogy tiszta maradjon sok évig tartó munka eredménye volt, Svante nélkül ez nem ment volna, és a paleogenomika tudománya sem létezne" - mutatott rá. "Az ősi maradványokból kivont minták genetikai összehasonlításával manapság már azt is meg lehet állapítani, hogy milyen kapcsolat van a mai ember (Homo sapiens) és a neandervölgyi ember között" - hangsúlyozta Viola Bence.

Cro-magnoni emberek (Homo sapiens) barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban Forrás: Zdenek Burian

Mint hozzátette, a mai ember Afrikából származik, és mintegy ötvenezer évvel ezelőtt keveredett a neandervölgyiekkel.

Minden mai európaiban másfél százaléknyi neandervölgyi rejtőzik

"Már tudjuk, hogy a neandervölgyi ember nemcsak kihalt, hanem előtte keveredett a mai emberrel valahol Ázsiában, aztán bejött Európába, és ezért mindenki, aki európai eredetű, körülbelül 1-1,5 százalék neandervölgyi DNS-t is hordoz" - magyarázta Viola Bence. A professzor beszélt arról is, hogy mivel a neandervölgyi ember csak 5-600 ezer éve vált el tőlünk, nagyon hasznos az örökítőanyagainak az összehasonlítása az orvostudományi kutatásokban is.

Nenadervölgyi ( a képen hátul) és cro-magnoni ember fosszilis koponyája Forrás: AFP/Mandel Ngan

Egyes betegségek ugyanis már a neandervölgyi ember genomjában is megjelentek. Vannak például olyan genetikai variánsok,

amelyek a neandervölgyi emberben elég gyakoriak, és a skizofréniával függenek össze.

Ezt már magyar kutatók is vizsgálták - tette hozzá. "Svante Pääbo módszere segít megérteni, hogy mi az, ami különleges bennünk mai emberekben, mi az amiben mások vagyunk a neandervölgyiektől" - hangsúlyozta Viola Bence. A magyar tudós kitért arra is, hogy a Nobel-díjas tudóssal a Max Planck Intézet munkatársaként több közös kutatásban is részt vettek.

Svante Pääbo a paleogenomika megalapozásában végzett korszakos jelentőségű munkásságáért nyerte el a Nobel-díjat Forrás: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Egyik legfontosabb eredményük a gyeniszovai ember felfedezése volt.

A nemzetközi kutatócsoport egy a gyenyiszovai barlangban talált köbülbelül 40 ezer éves ujjcsont mitokondriális DNS-ének elemzése, valamint egy örlőfog anatómiai elemzése alapján jutott arra, hogy egy addig ismeretlen emberfajt találtak, amely együtt élhetett a neandervölgyi és a modern emberekkel - idézte fel.

A nendervölgyi, és a gyeniszovai ember ( a montázs jobb szélén) rekonstrukciója Forrás: Interesting Engineering

Mint mondta, a gyeniszovai ember genetikailag és morfológiailag jól elhatárolható a neandervölgyi embertől. A legérdekesebb sajátossága, hogy rendkívül nagy fogai voltak, kétszer akkorák, mint a mai emberé. Az "új" ősember részletes elemzése még folyamatban van, a munka azonban, mivel a legfontosabb lelőhely az Oroszországban van, "kicsit komplikálttá vált" a háború miatt - jegyezte meg Viola Bence.

(Forás: MTI)