Az oxitocin az emberek közötti társas kötelékek és bizalom kialakításában játszik kulcsszerepet. Szintje gyakran megemelkedik, amikor az emberek ölelkeznek, szeretkeznek vagy orgazmust élnek át. Az oxitocin azonban számos más funkciót is betölt a szervezetben; példának okáért a szülés során összehúzódásokat vált ki, és elősegíti a szoptatást. Emellett egy 2020-ban megjelent kutatás szerint az oxitocin a vérnyomás és gyulladás csökkentésével, valamint a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítésével a szív- és érrendszert is védi a sérülésektől.
A Frontiers in Cell and Developmental Biology című folyóiratban megjelent új tanulmány az oxitocin egy újabb lehetséges előnyére világít rá: zebrahalaknál a hormon
segít a szívnek a sérült és elhalt kardiomiociták, azaz a szív összehúzódását működtető izomsejtek pótlásában.
Embereknél végzett korai vizsgálatok alapján az oxitocin az emberekben is hasonló hatást válthat ki, ha megfelelő időben és dózisban adagolják.
A szív csak nagyon korlátozottan képes a sérült vagy elhalt szövetek helyreállítására vagy pótlására.
A szív külső rétegében, az epikardiumban van azonban egy sejtcsoport, ami sérülés (például szívroham) esetén új identitást vesz fel, majd a szív sérült részére vándorolva őssejtté változik. Végül többféle szívsejttípussá, többek között kardiomiocitává alakulhat.
Az előbb bemutatott folyamatot állatoknál figyelték meg, de van bizonyíték arra, hogy felnőtt embereknél is előfordulhat, igaz, jóval alacsonyabb hatékonysággal. A tudósok ezért keresik annak módját, miként tudnának minél több epikardiális sejtet kardiomiocitákká alakítani, így segítve a sérült szív újjáépülését.
Itt jön képbe az oxitocin.
A kutatók összesen 14 hormont teszteltek, és a szerelemhormon segítette elő leghatékonyabban az epikardiális sejtek őssejtté, majd kardiomiocitává alakulását.
Az első sejtkultúrás kísérletek sikere után a kutatók zebrahalakat kezdtek vizsgálni. Ez a halfaj arról ismert, hogy lenyűgöző eredményességgel képes regenerálni szöveteit.
A szívsérülést követően három napon át a halak agya őrült módon pumpálta a testbe az oxitocint.
Ez alatt az idő alatt hússzor több termelődött a hormonból, mint a sérülést megelőzően. Az oxitocin ezután eljutott a szívbe, majd a receptorokhoz kapcsolódva elindította az epikardiális sejtek kardiomiocitákká alakulását.
A kutatás eredményei tehát egyértelműen arra utalnak, hogy az oxitocin meggyógyíthatja az infarktuson átesett betegek szívét. Természetesen a hatékony terápia kidolgozásához még további kutatásokra lesz szükség.