Római szandálok szegecsei utalnak egy korabeli megfigyelőtoronyra

Római megfigyelőtorony maradványait ásták ki

Lengyel-marokkói régészek közös csapata egy római katonai megfigyelőtornyot tárt fel a marokkói Volubilis ősi városában. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, Karthágó eleste után, a harmadik pun háború végén, időszámításunk előtt 146-ban létrejött a Mauretániai Királyság, amely a mai Algéria középső részétől nyugatra az Atlanti-óceánig terjedt, lefedve Marokkó északi részét, délről pedig az Atlasz-hegységig tartott.

A Mauretániai Királyság a Római Köztársaság megbízó állama lett, de fenntartott a pun befolyást is, például a magisztrátusok megtartották a karthágói úgynevezett „suffete" címet.

Volubilis II. Juba, Róma kliense-királyának uralkodása alatt fejlődött várossá, akire hatással volt a római művészet és építészet, amit a település építésébe is bevitt.

Claudius császár 44-ben annektálta Mauretániát, és létrehozta Mauretania Tingitana és Mauretania Caesariensis római tartományokat. Volubilis a kereskedelem központjává vált és olyan árucikkeket exportált, mint a gabona, az olívaolaj és a vadon élő állatok az arénák számára az egész Római Birodalom területén. Ez a város jelentős növekedését tette lehetővé, amelynek a Krisztus után 2. század végére körülbelül 20 ezer lakosa volt.

Római megfigyelőtorony maradványait ásták ki Forrás: Maciej Czapski

Műholdfelvételek alapján több olyan helyszínt választottunk ki, amelyekben van egy közös jellemző: egy ovális alaprajz, amely téglalap vagy négyzet alakú

– mondta Maciej Czapski régész, a Varsói Egyetem PhD-hallgatója és a lengyel-marokkói kutatócsoport tagja a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Azért választottuk ezt a helyszínt, mert ez van a legdélebbre, ami arra utal, hogy ez a római hadsereg jelenlétéhez köthető hely lehet.

Az ásatások során a szakemberek egy 80 centiméter körüli magasságig fennmaradt római megfigyelőtorony alapjait és falait tárták fel. A szerkezeten belül a kutatók egy belső lépcső maradványait és az épületet körülvevő déli oldalon macskakőtöredékeket találtak.

A torony római kori elhelyezésére utaló bizonyítékokat is felfedeztek: számos katonai műtárgyat, például gerelyeket, római szandálok szegecseit és a római légiósok által használt övtöredékeket.

A kutatók úgy vélik, hogy a tornyot valamikor az 1. és 3. század között emelték, valószínűleg Antoninus Pius uralkodása alatt.