Ezután nem lehet már biztos abban, hogy elég vizet iszik-e naponta

Young woman drinking a glass of water

Mennyi vizet kell innunk naponta: két litert, esetleg nyolcat? Az iránymutatások általában ebben a becslési tartományban forognak, de egy új, izotópokat használó tanulmány szerint a tényleges szükséglet egyénileg változhat, ám az átlagok 1 és 6 liter között mozoghatnak.

Mindannyian különbözőek vagyunk, ám mindannyiunknak szüksége van vízre a túléléshez és a mindennapi működéshez. És hogy ez mennyi vizet jelent, arra nem könnyű korrekt tudományos válaszolt adni.

Egyes becslések olyan emberek önbevallásain alapulnak, akik megbecsülik étel- és vízfogyasztásukat; de ezek a típusú kutatások köztudottan megbízhatatlanok.

Más tanulmányok megfigyelésekre összpontosítottak, de csak egy meghatározott embercsoportot követtek nyomon.

A pontosabb becslés érdekében Yosuke Yamada és munkatársai több egyetemről kértek „címkézett vizet", hogy megnézzék, hogyan halad át a víz több mint 5600 ember testén. Ez ugyanis nyomon követhető hidrogén- és oxigénizotópokat tartalmaz.

A vízfogyasztás tényleges szükséglete egyénileg változhat Forrás: Photononstop/Self Images

Ha megmérjük, hogy egy személy egy hét alatt milyen arányban távolítja el ezeket a stabil izotópokat a vizeletével, a hidrogénizotóp „meg tudja mondani", hogy mennyi vizet pótol, az oxigénizotóp eltávolítása pedig azt, hogy hány kalóriát fogyaszt

– mondja Dale Schoeller, a Wisconsin-Madison Egyetem táplálkozástudományi emeritus professzora a ZME Science online tudományos portálnak.

Hozzátette: az 1980-as években az ő laboratóriuma volt az első, amely a címkézett víz módszerét alkalmazta emberek tanulmányozására.

A Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az átlagok nagyon eltérőek. Például a férfiak és a nők közel fél literrel különböznek egymástól, de a fizikai aktivitás vagy épp a lakóhely átlaghőmérséklete szintén fontos ingadozási forrásnak bizonyult.

Például egy 20 éves, nem sportoló férfinak, akinek súlya 70 kilogramm és egy fejlett országban él, ahol az átlaghőmérséklet 10 °C és a relatív páratartalom 50%-os, minden nap 3,2 liter vízre van szüksége.

Ez jóval több, mint az általánosságban elfogadott 2 liter. Egy hasonló, ugyanott élő, 60 kilogrammos nőnek viszont 2,7 literre lenne szüksége.

Vannak olyan kiugró értékek is, amelyek napi 10 litert is szükségesnek vélnek

– magyarázta Schoeller, a tanulmány társszerzője. – A variáció itt azt jelenti, hogy ebben az esetben átlagról beszélni elég semmitmondó.

Hozzáfűzte: az általuk összeállított adatbázis megmutatja azokat a tényezőket, amelyek korrelálnak a vízforgalom különbségeivel.

A kutatók által létrehozott adatbázis mutatott néhány fontos összefüggést.

Például 10 kilogrammal több testtömeg körülbelül 0,14 liter plusz szükségletet jelent naponta; 50%-os páratartalom-növekedés 0,3 literrel többet; a sportolóknak pedig nagyjából egy literrel többre van szükségük, mint egy átlagembernek.

A szakemberek végül kijelentették: bárhogyan is nézzük, a jelenlegi irányelveknek nincs sok értelme, mert túlságosan sok a változó tényező ahhoz, hogy egyetlen, mindenki számára érvényes értéket meg lehessen határozni.