Az idén használatból kikerülő mobiltelefonok 50.000 kilométeres tornya a Föld-Hold távolság nyolcadáig érne, 120-szor messzebbre a Nemzetközi Űrállomásnál, azok a vezetékes fülhallgatók pedig, amelyeket 2026-ig eldobunk, háromszor körbeérnék a Holdat.
A használatból kikerült elektronikus eszközökben rejtőző sokféle nyersanyag – arany, réz, ezüst, palládium és még sok más újrahasznosítható elem – nyilvánvaló értéke dacára a szakértők szinte biztosak benne, hogy java részük fiókok mélyén, szekrényekben, garázsokban végzi, vagy ami még rosszabb, a kommunális hulladékban, ahonnan az egyetlen út a szemétlerakókba és szemétégetőkbe vezet.
A Hulladék Elektromos és Elektronikus Eszközök (Waste Electrical and Electronic Equipment, WEEE) Fórum által kezdeményezett közvéleménykutatás azt kívánta kideríteni,
vajon a legtöbb háztartás és cég miért nem a javítás vagy az újrahasznosítás felé tereli a maga használt elektronikus eszközeit.
A felméréseket idén június és szeptember között végezték a WEEE Fórum tagjai, és az eredmények az ENSZ Képzési és Kutatási Intézetének (UN Institute for Training and Research, UNITAR) Fenntartható Ciklusok Programjában kerültek összefoglalásra.
A hat európai ország – Portugália, Hollandia, Olaszország, Románia, Szlovénia és az Egyesült Királyság – 8775 háztartását felölelő kutatás jól reprezentálja a kontinens, azon belül az Európai Unió sokféleségét. A vizsgálatba bevont országok átlagos háztartásában a világítótesteket leszámítva 74 elektromos és elektronikus eszköz található, köztük telefonok, tabletek, laptopok, elektromos szerszámok, hajszárítók, kenyérpirítók és mindenféle egyéb szórakoztató és háztartási elektronikai eszköz.
Ebből a 74-ből évente átlagosan 13 kerül ki a használatból – 4 amiatt, mert elromlik, a maradék 9-et szimplán csak nem használják tovább.
Európában az öt leggyakrabban félrerakott, de ki nem dobott elektromos és elektronikus eszköztípus:
1) Kisméretű szórakoztató elektronikai eszközök és tartozékaik (pl. fülhallgató, távirányító); 2) Kisméretű háztartási elektronikai eszközök (pl. falióra, vasaló); 3) Kisméretű számítástechnikai eszközök (pl. külső merevlemezmeghajtó, router, billentyűzet, egér); 4) Mobiltelefonok, okostelefonok; 5) Kisméretű konyhai elektronikai eszközök (pl. kenyérpirító, daráló, grill).
Ez a statisztika darabszámra vonatkozik; ha súlyra néznénk, a mosógépek és más háztartási nagygépek utcahosszal vezetnék az e-szemét-mezőnyt. A kukába dobott elektronikus hulladékok között pedig a LED lámpák szerepelnek a legnagyobb számban.
Ha arról kérdezzük az embereket, milyen okból tartogatják a használaton kívüli eszközeiket, a leggyakoribb válasz (46%) az, hogy még használni fogják őket a jövőben. A válaszadók 15%-a arra hivatkozik, hogy eladni vagy valaki másnak odaadni tervezi az eszközt, az esetek 13%-ában pedig az eszközhöz való érzelmi kötődés áll a háttérben.
Az emberek 9%-a mondja azt, hogy jó lehet az még valamire, 7%-uk pedig arra hivatkozik, hogy nem tudja, hogyan lehetne szabályosan megszabadulni az eszköztől.
Kisebb arányban, de egyéb válaszok is érkeztek,
például: nem volt ideje vagy elfelejtette elvinni, de különben sem foglal el túl sok helyet (3%); a nyaralóba még jó lesz az (3%); érzékeny adatok vannak az eszközön (2%); illetve nincs motivációja az újrahasznosításra (1%).
„Az idei évben a kisméretű e-hulladékra koncentráltunk, mert ezek a tárgyak különösen hajlamosak észrevétlenül elfeküdni egy háztartásban, illetve könnyen keverednek a háztartási szemét közé – nyilatkozta Pascal Leroy, az E-Szemét Napot rendező WEEE Fórum igazgatója. – Az embereknek gyakran nem jut eszükbe, hogy ezekben a látszólag jelentéktelen tárgyakban mennyi érték rejtőzik, és hogy együttesen, globális szinten milyen elképesztő tömeget képviselnek."
„A WEEE Fórum által tömörített termelői felelősségvállalást ösztönző szervezetek, amelyek az e-hulladék begyűjtését szervezik, folyamatosan dolgoznak azon, hogy a kisméretű e-szemét megfelelő elhelyezését minél egyszerűbbé és kényelmesebbé tegyék a háztartások számára – hangsúlyozza Leroy. – A kisméretű e-hulladékok visszagyűjtését ösztönző kezdeményezések közé tartozik egyebek mellett a gyűjtődobozok kihelyezése a szupermarketekben, az új kisberendezések kézbesítésekor a régi elszállítása, vagy a kijelölt postafiókokban való elhelyezés lehetősége."
„Ahogy azt rövid publikus videónkban (https://youtu.be/r8XIoquM40Y) is hangsúlyoztuk, az olyan kisméretű EEE-kből, mint a mobiltelefonok, elektromos fogkefék, kenyérpirítók és fényképezőgépek, a becslések szerint egyedül 2022-ben 24.5 millió tonnányit állítanak elő világszerte. Ez a nagy gizai piramis tömegének négyszerese – hívja fel a figyelmet Magdalena Charytanowicz, aki a WEEE Fórum részéről a Nemzetközi E-szemét Napot szervezi.
– És ezek a kisméretű eszközök jelentős hányadát teszik ki az e-hulladék azon 8%-ának,
amely a kommunális hulladékkal együtt kidobva a szemétlerakókban, aztán a szemétégetőkben végzi.
Pedig ezekben az eszközökben olyan fontos nyersanyagok találhatók, amelyeket felhasználhatnánk új elektronikus termékek és más berendezések – például szélturbinák, autóakkumulátorok vagy napelemek – gyártásához.
Ez pedig kulcsfontosságú lépés lenne a kisebb szénlábnyomú és zöldebb digitális társadalmak felé." Az elmúlt húsz évben a WEEE Fórumba csoportosuló termelői felelősségvállalást ösztönző szervezetek több mint 30 millió tonna EEE-hulladékot gyűjtöttek be, ártalmatlanítottak, illetve tettek újrahasznosításra alkalmassá. Emellett horribilis összegeket fordítottak kommunikációs kampányokra, azonban az előttük álló feladat továbbra is óriási.
A WEEE Fórum a kiterjesztett termelői felelősségvállalás jegyében idén decemberre szervezett konferenciáján fogja ünnepelni fennállásának huszadik évfordulóját. Ugyanennyi idős a világ első nemzetek fölött álló e-hulladék-törvénye, az Európai Unió 2002/96/EC direktívája, amelyet rövidesen megújítanak a törvényalkotók.
„Az elektromos eszközök termelése, fogyasztása és hulladékba helyezése terén tapasztalható folytonos növekedés óriási terhelést jelent a környezet és az éghajlat számára – szögezte le Virginius Sinkevičius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai uniós megbízott. – Az Európai Bizottság a problémát olyan javaslatokkal és intézkedésekkel igyekszik orvosolni,
amelyek a tervezéstől a begyűjtésen át a megfelelő hulladékkezelésig a termékek teljes életciklusát lefedik.
Hogy ne terheljük tovább bolygónk erőforrásait, kiemelkedő fontosságú megakadályoznunk az e-hulladék kidobását és visszanyernünk belőle a fontos nyersanyagokat. Az EU csak úgy őrizheti meg vezető szerepét a gyorsan gyarapodó e-hulladék elleni küzdelemben, ha minél inkább körkörössé zárja az elektronikus eszközök gazdaságát."