Roman Fedortsov több mint tizennyolc éve dolgozik hivatásos halászként Oroszország távol-keleti, csendes-óceáni partvidékén, illetve a világtenger más területein. A mélybe vetett hálókból előkerülő érdekesebb élőlényeket rendszeresen lefotózza, és ez a bizarrabbnál bizarrabb mélyvízi tengeri állatokból álló kollekció az internetnek köszönhetően híressé tette Fedorcov nevét.
Az orosz halász gyűjteménye most egy újabb, és még senki által nem látott tengeri ízeltlábú lénnyel, egy ismeretlen rákfajjal gyarapodott.
A fogásról közzétett fotóból megállapítható, hogy az emberéhez hasonló „fogsorral" rendelkező rák a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe tartozó rövidfarkú rákok (Brachyura) alrendágához tartozó faj lehet.
Az első vizsgálatok szerint új, a tudomány számára eddig még nem ismert rákfajról van szó,
ezért csak akkor fog a kettős nevezéktan szabályai szerinti tudományos fajnevet kapni, ha megtörtént a leírása. A múlt hónapban Ausztráliában fedeztek fel egy másik új rákfajt, amely méretre vágott szivacsdarabokkal álcázza magát. A Lamarckdromia beagle fajnevet kapott ausztrál szőrös rák is ugyancsak bizarr látványt nyújt.
Fedorcov fogásáról a tudósok egyelőre csak annyit tudtak megállapítani, hogy a rák „fogsora" a legnagyobb valószínűség szerint kopás miatt alakulhatott az emberéhez hasonló formájúvá. A „fogas" rákfaj életmódjáról még semmit sem tudunk. Fedorcov rövidfarkú fogas rákján kívül létezik egy olyan halfaj is, ami szintén az emberéhez nagyon hasonló fogsorral rendelkezik.
Az atlanti vizekben honos birkafejű hal (Archosargus probatocephalus) a durbincsfélék (Sparidae) családjába tartozik, és az alsó, illetve a felső állkapcsában az emberéhez nagyon hasonló fogak ülnek. A tengerakók – különösen a mélyvízi élőlények – nem egyszer rendelkeznek számunkra meghökkentően bizarr, már-már a sci-fi vagy horrorfilmek világát idéző testformával.
A szokatlan külső hátterében a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás, a zsákmányolás, vagy éppen a ragadozók elöli elrejtőzés illetve menekülés stratégiái állnak.
A világtenger a szárazföldekhez képest nagyobb részt még felfedezetlen területnek számít.
A szürkületi és a sötétzóna, vagyis a jelentős vízmélységek élővilágának legfeljebb csak a tíz százalékát ismerhetjük a tengerbiológusok becslése szerint.