2013-ban, pont egy évtizede rögzítette az Oceaneering UK mélytengeri kutatással és technológiai munkák elvégzésével foglalkozó szervezet kutatóhajójáról mélybe bocsátott távvezérlésű ROV azt a különleges felvételsort,
amelyen egy semmihez sem hasonlítható furcsa élőlény látható.
Az Oceaneering a kelet-afrikai partvidéken dolgozott, egy olajfúrótorony mélybe eresztett fúrófejének megvizsgálására kapott megbízást teljesítve.
A megbízás teljesítéséhez a Millennium Plus távvezérlésű, kamerával és két manipulátorkarral is felszerelt mélytengeri merülőeszközt vettették be. A korszerű ROV automata irányítással és tolóerő vezérléssel rendelkezik, amely maximum 4000 méteres mélységig képes lemerülni. A Millennium 2013. március 13-án a késő délutáni órákban 1 143 méteres mélységben érte el az Indiai-óceán aljzatát, közvetlenül a vizsgált fúrófej közelében.
A berendezés állapotát felmérő felvételek készítése közben egy abszolút bizarr,
leginkább valamiféle ősi szimbólumra emlékeztető teremtmény sodródott be a ROV fényszóróinak sugárkévéjébe.
A furcsa kreatúra először csak sodródott az áramlattal, majd hirtelen alakot váltott és tömlőszerűen felfújta magát, miközben a törzsén apró színes fénypontokból álló füzérek villantak fel, ahogyan azt a lentebb beágyazott videón is láthatjuk.
Ezután gyors és szabálytalan cikkázásba kezdett, amit a forgó fúrófej keltette örvény okozhatott.
A közösségi videómegosztóra felkerült felvétel valóságos találgatás-cunamit indított el a kommentelők körében, fantasztikusabbnál fantasztikusabb ötleteket szülve a lény eredetéről, de arra, hogy valójában mi is lehet a bizarr teremtmény, csak a tengerbiológusok tudtak észszerű magyarázattal szolgálni.
Amikor 2014-ben nyilvánossá tették a Millennium ROV felvételét, először még a szakemberek is vakargatták a fejüket a lény rendszertani azonosságának a megfejtéséhez. A Monterey Bay Akvárium kutatási részlegének (Monetrey Bay Aquarium Researche Institute, Monetery, Kalifornia, Egyesült Államok) csalánozókra specializálódott szakértője, Steve Haddock állt elő a megoldással: a tengerbiológus szerint
a furcsa kreatúra egy rendkívül ősi állatcsoport,
a bordásmedúzák (Ctenophora) egyik, a tudomány számára ismeretlennek számító képviselője lehet.
A bordásmedúzák a legősibb szövetes állatcsoport, a törzs még a prekambrium idején, nagyjából 900 millió éve jelent meg a világtengerben. A paleontológusok és evolúcióbiológusok szerint a bordásmedúzák számítanak az állatvilág leginkább alapi helyzetű törzsének. Fénykorukat a földtörténeti múltban élték, három kihalt osztályuk is ismert,
de rendkívüli alkalmazkodóképességük bizonyítéka,
hogy csaknem egymilliárd év távlatából még jelenleg is 180 fajjal képviseltetik magukat a világtengerben.
Rendkívül változatos méretűek, egyes fajok kifejlett egyedei mindössze néhány milliméteresek,
de akadnak köztük igazi óriások is, amelyek testhossza elérheti a másfél métert.
Éjjel számos fajuk a mélytengeri állatokhoz hasonlóan lumineszkál. Nyári éjszakákon gyakori látvány, hogy az egyébként észrevehetetlen bordásmedúzák a legkisebb inger hatására is egy-egy percre valósággal „felizzanak".
A bordásmedúzák kizárólag csak tengerben élnek, amelyek jellemzően pelágikus, nyílttengeri életmódot folytató ragadozók, de akadnak köztük helyhez kötötten élő úgynevezett szesszilis fajok is. Többnyire a fotikus-öv (a felszíntől a 200 méteres vízmélységig terjedő zóna, a szerk.) lakói, de akadnak mélytengeri fajaik is, amelyek a fény nélküli sötét zónában, az abisszális-övben ( 1000 métertől az óceáni árkok aljzatáig, a szerk.) élnek, mint ez a rendkívül furcsa alakjuk is.