A USS Gato nevű amerikai atom-tengeralattjáró 1968-ban állt szolgálatba. Egy évvel később a Barents-tengeren, tehát a Szovjetunióhoz közeli vizeken,
61 méteres mélységben összeütközött a K-19 szovjet tengeralattjáróval.
Az amerikai vadász-tengeralattjáró kisebb sérüléseket szenvedett, és folytatni tudta a járőrözést. A K-19 azonban olyan súlyosan megsérült, hogy félő volt, elsüllyed. A kapitány vészemelkedést rendelt el, és a tartalék sűrített levegő segítségével azonnal kiüríttette a tartályokat. Mint kiderült, az ütközés összezúzta a szonárt és a torpedócsöveket. A szovjet tengeralattjárónak a felszínen sikerült visszajutnia a kikötőjébe.
A K-19 balszerencsés tengeralattjárónak számított. Ezzel a hajóval történt az emlékezetes reaktorbaleset 1961-ben, amelyről film is készült.
Akkor a túlhevült reaktor majdnem elolvadt, és csak a legénység önfeláldozása révén sikerült megmenekülni a globális katasztrófától.
A munka közben azonban olyan súlyos sugárzás érte a hét reaktortechnikust és a vezetőjüket, hogy egy hónapon belül meghaltak. Tizenöt másik matróz két éven belül halt meg a sugárfertőzés okozta betegségekben. A tengeralattjáró javításakor a sérült reaktor a hajógyárban is szennyezést okozott, több munkást sugárzás ért.
Amikor a K-19-et újra szolgálatba állították, Hirosima lett a hajó gúnyneve a flottában, és a Gatóval történt ütközésen kívül is több balesetet szenvedett.
A Sturgeon-osztályú USS Pintado vadász-tengeralattjáró 1974 áprilisa és szeptembere között a második bevetését teljesítette a Csendes-óceánon. A hajó újnak számított, és az akkori legmodernebb elektronikus berendezésekkel illetve szonárral szerelték fel. Májusban Petropavlovszk kikötője körül ólálkodott a Kamcsatka-félszigetnél, és a szovjet tengeralattjárók után kémkedett. Az őrjárat közben egy szovjet Yankee-típusú ballisztikus rakétahordozót követett, amikor összeütköztek. A szovjet tengeralattjáró azonnal a felszínre emelkedett.
A Pintado komoly sérülést szenvedett, tönkrement a szonár, az egyik torpedóvető-cső fedele beszorult, és megsérültek a mélységi kormánylapátjai is.
Mindezek ellenére sem emelkedhetett fel, mert túl közel volt a szovjet vizekhez és tartani lehetett attól, hogy a szovjetek megpróbálják elfogni.
Így a kapitány a sérülések ellenére teljes sebességet rendelt el. Az amerikai tengeralattjáró elszáguldott a helyszínről, és csak jóval messzebb lassított le. Aztán Guamba hajózott, ahol közel két hónapig dolgoztak a kijavításán a szárazdokkban.
1974 feszültséggel teli év volt a tengereken. Novemberben egy szovjet Victor-osztályú vadász-tengeralattjáró pontosan azt tette, mint az előző esetnél a Pintado:
az ellenség egyik fontos kikötője közelébe lopakodott, és igyekezett követni a legértékesebb ellenséges hajókat, a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárókat.
A USS James Madison, amely egy Poseidon rakétákkal felszerelt amerikai hordozó volt, a Glasgow.hoz közeli Holy Loch nevű tengeralattjáró bázisról hajózott az óceán felé. Alig hagyta el a skóciai kikötőt, amikor összeütközött a szovjet tengeralattjáróval. Mindkét hajó a felszínre emelkedett, majd a Victor újra lemerült és eltűnt.
Az esetre 43 évvel később derült fény, amikor a CIA nyilvánosságra hozott 930 ezer, korábban bizalmasnak minősített iratot. Ezek között találták meg az akkori nemzetbiztonsági főtanácsadó, Brent Scrowcroft szigorúan titkos táviratát az ütközésről, amelyet Henry Kissinger külügyminiszternek küldött.
Az amerikai flottában természetesen azonnal híre ment az ütközésnek. A tengerészek Victor-karambolnak nevezték el az esetet.
James Jinks, aki a brit tengeralattjárók titkos akcióról írt izgalmas könyvet, azt mondta az eset nyilvánosságra kerülése után:
Ez egy évtizedekig tartó macska-egér harc egyetlen fejezete volt. A szovjetek rendszeresen küldtek vadász-tengeralattjárókat a skóciai Faslane és Holy Loch bázisokhoz, hogy a brit és amerikai ballisztikus rakétahordozókat, a boomereket kövessék. Két évvel a karambol után a Clyde megközelítési útvonalán fedeztek fel egy szovjet Victort. Hat napig éjjel-nappal figyelték a Királyi Légierő Nimrod felderítőgépei, majd az HMS Conqueror brit vadász-tengeralattjáró a nyílt óceán felé terelte. A Victor végül megunta a zaklatást és elhajózott.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!