Egyszerű vizeletteszttel kimutatható a hólyagrák

Hólyagrák

Egy egyszerű vizeletvizsgálat évekkel a klinikai tünetek megjelenése előtt ki tudja mutatni a hólyagrákot. A teszt a vizeletbe bekerülő DNS mutációelemzésén alapul.

A francia, iráni és USA-beli tudósok által elvégzett kutatás során tíz génben azonosítottak olyan mutációkat, amelyek akár 12 évvel a hagyományos úton felállított diagnózis előtt meg tudják jósolni a leggyakoribb fajta hólyagrák kialakulását. Az eredményeket az Európai Urológiai Társaság (European Association of Urology, EAU) idén Milánóban rendezett éves kongresszusán mutatták be a szakmai közönségnek.

A hólyagrák nem számít ritka daganatnak: az Egyesült Királyságban a tíz leggyakoribb ráktípus között van, az EU-ban pedig az ötödik helyen áll évi több mint 200 ezer esettel. Az előrehaladott állapotú betegséggel diagnosztizáltak alig fele él túl öt évnél tovább; a kedvezőtlen mutató oka éppen a későn felállított diagnózisban és a betegség kezelés utáni visszatérésében keresendő.

Ha azonban korai stádiumban ismerik fel a daganatot, a betegek több mint 80%-ának van kilátása az öt évnél hosszabb túlélésre.

„A hólyagrák hagyományos diagnosztikája drága és kellemetlen eljáráson, a cisztoszkópián alapul, melynek során kamerát vezetnek fel a húgyhólyagba. Ha rendelkeznénk egy egyszerű vizelet-alapú teszttel, amely megbízhatóan kimutatja a korai hólyagrákot, sőt, évekkel előre megjósolja a kialakulását, sokkal több esetet tudnánk a korai stádiumban diagnosztizálni, és megkímélhetnénk az egészséges pácienseket egy felesleges cisztoszkópiás beavatkozástól" – fejtette ki Florence Le Calvez-Kelm, a lyoni Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) munkatársa és a kutatás vezetője.

Hólyagrák Forrás: Science Photo Library via AFP/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

A tanulmány az UroAmp nevű általános célú vizelettesztből indult ki. Az Oregoni Egészségtudományi Egyetemből kivált biotechnológiai vállalkozás, a Convergent Genomics által kifejlesztett teszt 60 gén mutációit mutatja ki a vizeletből izolált DNS-ben. Korábbi tanulmányok alapján, amelyek azonosították a hólyagrákhoz köthető mutációkat, a kutatók a mostani munka során ezt a 60 génből álló panelt szűkítették tovább, és mindössze 10 gén mutációira összpontosítottak.

A Teheráni Orvostudományi Egyetemen dolgozó kollégákkal együttműködésben a lyoni csapat a Golestan Cohort Study elnevezésű klinikai tanulmány résztvevőin vizsgálta a javasolt új teszt hatékonyságát. A nevezett tanulmány 50 ezer résztvevő egészségi állapotát követte nyomon tíz éven keresztül, akik közül valamennyien vizeletmintát adtak le a vizsgálatba való belépéskor. A tíz éves megfigyelési időszak alatt 40 résztvevőnél alakult ki hólyagrák, s közülük 29-nek sikerült a vizeletmintáját letesztelni 98 kontrollnak választott, hasonló résztvevőével együtt.

Abból a 29 Golestan-résztvevőből, akiknél hólyagrák alakult ki, a teszt 19 esetben (66%-ban) jósolta meg a daganat későbbi megjelenését, holott a vizeletminták esetenként akár 12 évvel a klinikai diagnózis felállítása előttről származtak. Abból a 14 résztvevőből, akiknél a vizeletminta gyűjtésétől számított hét éven belül diagnosztizáltak hólyagrákot, a teszt 12 esetben jelezte előre a daganatot, ami 86%-os a jóslási aránynak felel meg. Azoknál a pácienseknél, akiknek a tesztje negatív lett, később mégis hólyagrákjuk alakult ki, a vizeletminta leadásától a daganat klinikai diagnózisáig legalább 6 év telt el. A 98 olyan résztvevőből, akinél a későbbiekben nem alakult ki daganat, 94-nél (96%-os arányban) lett negatív az eredmény.

A tesztet a Massachussettsi Általános Kórház és az Ohiói Állami Egyetem munkatársai is kipróbálták 70 hólyagrákos és 96 kontroll résztvevő bevonásával. A vizeletmintát közvetlenül egy cisztoszkópiás vizsgálat előtt gyűjtötték, így – a Golestan-vizsgálattal ellentétben – a minták némelyike konkrétan a daganatos diagnózis felállításának a napjáról származott, és nem évekkel korábbról. A közül a 70 beteg közül, akiknél a cisztoszkópiás vizsgálat során látható daganatot találtak, 50-nek (71%-nak) a vizeletében mutattak ki mutációkat. A 96 cisztoszkópiásan negatív résztvevőből 90-ben (94%) nem találtak mutációkat.

Le Calvez-Kelm hisz abban, hogy ezek az eredmények igazolják a vizeletből végzett genetikai vizsgálatok lehetséges hasznát a hólyagrák korai kimutatásában. „Egyértelműen azonosítottuk azokat a legfontosabb szerzett mutációkat, amelyek jelentős mértékben fokozzák annak valószínűségét, hogy tíz éven belül daganat alakuljon ki – szögezte le a doktornő. – Az eredmények jól összevethetőek voltak két nagyon különböző csoportban: azokéban, akik ismert rizikófaktorok miatt estek át cisztoszkópián, és azokéban, akiket a minta leadásának idején egészségesnek véltek."

Ha ugyanezeket az eredményeket nagyobb betegcsoporton is meg tudnánk erősíteni, e mutációk vizeletből való kimutatása alkalmazható lenne a magas kockázatú csoportok, például a dohányosok vagy az ismerten hólyagrákot okozó anyagoknak kitettek rutinszerű szűrésére

– tette hozzá Le Calvez-Kelm. – Ugyanez a teszt alkalmas lehet azoknak a pácienseknek a vizsgálatára is, akik véres vizelet miatt keresik fel az orvost, és segíthet csökkenteni a szükségtelenül végzett cisztoszkópiás beavatkozások számát. Végső soron pedig azzal, hogy korábban ismerjük fel a hólyagrákot, életeket menthetünk."

Ez a típusú kutatás rendkívül biztató, hiszen azt mutatja: folytonosan javul a képességünk arra, hogy folyadékbiopsziákból, például vizeletből molekuláris elváltozásokat mutassunk ki

– hangsúlyozta Joost Boormans, az EAU tudományos kongresszusi irodájának tagja és a rotterdami Erasmus Egyetem Orvosi Központjának urológusa. – Noha dolgozunk az egyre pontosabb diagnosztikai módszerek kifejlesztésén, nem valószínű, hogy a közeljövőben készek leszünk a hólyagrák tömeges szűrési programjának elindítására. Ahol a genetikai mutációkat kimutató vizelettesztnek addig is nagy hasznát vehetnénk, az a cisztoszkópiás vizsgálatok részleges kiváltása a hólyagrákkal kezelt betegekben, akiknél jelenleg csak így tudjuk nyomon követni az esetleges kiújulást, illetve azokban, akik véres vizelet miatt kerülnek az urológiai szakellátásba. Egy egyszerű vizeletvizsgálat nemcsak a betegeknek lenne jóval egyszerűbb az invazív beavatkozásnál vagy egy képalkotó felvételnél, hanem az egészségügynek is kevésbé lenne költséges."