A filozófus, aki téziseivel felforgatta a tudományos világot

Marx és Engels a Neue Rheinische Zeitung nyomtatásánál 1895-ben

Száznegyven éve, 1883. március 14-én halt meg Karl Marx – vagy ahogy Magyarországon évtizedeken át emlegették, Marx Károly – német filozófus, közgazdász, a tudományos szocializmus egyik kidolgozója, aki téziseivel nem csak a tudományos világot forgatta fel.

Felforgatónak minősítették a tevékenységét

A kapitalizmus kritikáját megfogalmazó Marx 1818. május 5-én született Trierben. Apja vallását nem gyakorló ügyvéd volt, aki azért, hogy praktizálhasson, áttért a lutheránus hitre, Karlt, aki kilenc gyermek közül a harmadik volt, hatévesen keresztelték meg. A liberális nevelést kapott Marx

egy évig hallgatott Bonnban jogot, majd a tekintélyes berlini egyetemen történelmet és filozófiát, s kapcsolatba került a radikális, a politikai elitet és a vallást kritizáló ifjú hegeliánusok csoportjával.

A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége Forrás: Getty Images/Roger Viollet Collection/Roger Viollet Collection

Diplomáját 1841-ben kapta meg, de nézetei miatt esélye sem volt arra, hogy a reakciós német környezetben tanári álláshoz jusson. 1836-ban eljegyezte a nála négy évvel idősebb, gazdag és szép Jenny von Westphalent, a mindkét család által hevesen ellenzett házasságot 1843-ban kötötték meg. A férje oldalán haláláig kitartó Jenny Marx szövegeinek első olvasója, gondozója lett, és hét gyermeket szült neki. Marx 1842-ben a kölni Rheinische Zeitung című ellenzéki lap egyik alapítója lett,

a kormányzat azonban nem nézte jó szemmel felforgatónak minősített, a forradalom szükségessége mellett érvelő tevékenységét.

Újságírói karrierje kezdetén ásta bele magát mélyebben a gazdasági folyamatokba, de a folyamatos cenzúra miatt feleségével egy év múlva Párizsban telepedett le.

Részese lett a párizsi forradalmi csoportok életének

Párizsi korszakában már forradalmárként jelent meg, ahogy mondta: „a kritika fegyvere nem helyettesítheti a fegyverek kritikáját". 1844-ben találkozott az éppen átutazóban lévő Friedrich Engelsszel, s egy életen át tartó barátság és munkakapcsolat alakult ki köztük.

Első, az utópisztikus szocializmussal és a hegeli idealizmussal egyaránt szakító közös művük számára nem találtak kiadót, A német ideológia, benne a Feuerbach-tézisekkel csak haláluk után jelent meg.

Az 1840-es években Marx részese lett a párizsi forradalmi csoportok életének, ezért (a porosz vezetés nyomására) 1845-ben kiutasították, s ő Brüsszelben telepedett le. 1847-ben Engelsszel együtt tagja lett a Kommunisták Szövetsége nevű titkos szervezetnek, egy évvel később a szervezet vezetésének kérésére megírták a Kommunista Kiáltványt.

Karl Marx a családjával és Engelsszel Forrás: Wikimedia Commons

A történelem egyik legnagyobb hatású és legismertebb politikai dokumentumában fogalmazták meg fő tételüket, miszerint minden eddigi társadalom története osztályharcok története.

Téziseik szerint az osztályharc végül a proletariátus győzelméhez és egy osztályok és hatalom nélküli társadalom kialakulásához vezet el, a kiáltvány a „Világ proletárjai, egyesüljetek!" szavakkal zárul.

Soha nem ért a munkája végére

Marx az 1848-as forradalmi tavasz idején visszatért Kölnbe. A forradalom leverése után perbe fogták és kiutasították, s miután Franciaországból is távoznia kellett, Angliában telepedett le, itt élt haláláig. Megélhetését biztosítandó újságcikkeket írt, de soha nem volt elég pénze, s a textilgyáros Engels támogatása ellenére időnként nyomorgott.

Érdeklődése a kapitalizmus és annak gazdaságelmélete felé fordult, folyamatosan kutatott és olvasott.

Ennek eredménye lett a csak a XX. században megjelent A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, majd A politikai gazdaságtan bírálatához című művei.

Marx és Engels a Neue Rheinische Zeitung nyomtatásánál 1895-ben Forrás: Origo

1864-ben a Nemzetközi Munkásszövetség, azaz az I. Internacionálé megalakulásában vállalt szerepet. Fő műve, A tőke első kötete 1867-ben jelent meg, élete hátralévő részében a további két kötet kéziratát vetette papírra és javítgatta, de nem ért a munka végére, azokat halála után Engels rendezte sajtó alá. A tőke a közgazdaságtudomány egyik alapműve, amelyet 2008-ban meg is filmesítettek, Kínában musical formájában állították színpadra.

Megítélése rendkívül ellentmondásos

Marx 1883. március 14-én halt meg mellhártyagyulladásban. Végső nyugvóhelyét sokáig egyszerű sírkő jelölte a londoni Highgate temetőben. Ennek helyére 1954-ben állítottak egy mellszobrával díszített márvány síremléket, amelybe a Kommunista Kiáltvány utolsó sorát és a Feuerbach-tézisek kulcsmondatát („A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, de a feladat az, hogy megváltoztassuk") vésték.

Marx hatása rendkívül nagy, megítélése pedig rendkívül ellentmondásos.

A marxizmus, a gazdaságról, társadalomról, politikáról alkotott nézeteinek összessége, a történelmi materializmus a 20. században a történelmet formáló erővé vált, gyászos következményekkel. A világ számos országában, így a Szovjetunióban, Kínában és Közép-Európában magukat szocialistának és kommunistának nevező, Marxra hivatkozó rendszerek jutottak hatalomra, az általuk elkövetett bűnök kompromittálták a marxizmus eszméjét. Ugyanakkor Marx hatása a szociológiára, a közgazdaság-tudományra, a filozófiára felmérhetetlen, a modern társadalomtudomány három megalapozója között tartják számon.

Budapest, 1987. január 12. Az utcai hőmérő mínusz 17 Celsius-fokot mutat a 30–50 cm-es hóval betakart Marx (1990-től Nyugati) téren Forrás: MTI/Baric Imre

Munkáit és elméleteit számtalan módon interpretálják, megítélésüket továbbra is előítéletek és politikai elfogultságok jellemzik.

Trieri szülőháza múzeum, a városban - nem kis vihart kiváltva - öt éve, születésének bicentenáriumán állították fel Kína által adományozott hatalmas szobrát. Kelet-Európában, így Magyarországon is a szocialista rendszer bukása után a róla elnevezett számtalan közterület és intézmény neve megváltozott, szobrai eltűntek.

(MTVA Sajtóarchívum)