A feltámadás legrejtélyesebb ereklyéje: a torinói lepel

Az új vizsgálat megállapításai ellenére is még számos nyitott, és megválaszolatlan kérdés maradt a lepel eredetével kapcsolatosan

A torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik a kereszténység egyik legrejtélyesebb ereklyéjét, azt az antik halszálkamintásan szőtt lenvászon leplet, amelyen egy alak halvány kontúrjai rajzolódnak ki. A lepel rostjaiba egy számunkra ismeretlen folyamat eredményeként beleégett testlenyomat modern technikával történt alapos megvizsgálása során azt találták, hogy az alakon azonosított nyomok az újszövetségi szenvedéstörténetben leírtakkal mutatnak szoros azonosságot. Az ateista és erősen szkeptikus brit magfizikus, Ian Wilson tagja volt annak a tudóscsoportnak, amely a Vatikán engedélyével 1978-ban alapos természettudományos vizsgálatnak vetette alá a keresztény hagyományban Krisztus halotti gyolcsának tartott torinói leplet. Wilson, Robert Hedges, Arthur Lindt, továbbá Mark Antonacci a legkorszerűbb módszerekkel elvégzett vizsgálat egyik eredményeként – részben egymástól függetlenül – megállapították, hogy a halvány testkontúr anyaga vér, amit a testből érkezett rendkívül nagy energiájú, a Földön ismeretlen, és leginkább a neutronkisülésre emlékeztető sugárzás égetett a lepel rostjaiba. A szkeptikus atomfizikus, Ian Wilson mindezek hatására bevallottan megtért és hívő lett.

A kínszenvedés döbbenetes nyomai

A középkori és újkori festmények kivétel nélkül a tenyéren és a lábfejen átütött szegekkel ábrázolják a keresztre feszítést. A leplen látható sérülések azonban eltérnek ettől a hagyományos felfogás szerinti ábrázolástól: a szegek nyomai ugyanis a kézfej alatt a csuklón, illetve a lábfej felett a bokánál azonosíthatóak. Ez felel meg egyébként az ókorban alkalmazott kegyetlen kivégzési módnak: a tenyereken és a lábfejen átütött szegek ugyanis nem tartották volna meg a testet a keresztfán.

Jelenet Mel Gibson "Passió" című filmjéből. A hitelesség érdekében a rendező Jézus eredeti nyelvét, az arámit tette meg a filmbéli párbeszédek nyelvévé Forrás: Pinterest/Wolff

Az úgynevezett Destot-nyílást az ókori hóhérok még ismerték, de a középkorra feledésbe merült ez a szörnyű kivégzési mód, és erre vezethető vissza a későbbi korok helytelen ábrázolásmódja is. Az 1980-as években a komputertechnikával feljavított felvételek alapos analízisével azt is sikerült megállapítani,

hogy a testet összesen 120 korbácsnyom borítja,

amelyeket a hírhedt római flagrummal, vagyis a „háromágú macskával" mértek az áldozatra. A római korbács ágai végén apró fémhorgok voltak, amelyek minden egyes ütésnél beleakadtak a bőrbe, s felszakítva azt, még tovább növelve az áldozat gyötrelmeit.

Jézus elárulása Caravaggio festményén Forrás: Wkimedia Commons / Caravaggio

Ennek vérzéses nyomai világosan kimutathatóak az alak végtagjain és a törzsén. A vizsgálat vállficamra utaló nyomokat is azonosított, amelyek szintén összhangban állnak a szenvedéstörténetben írtakkal, miszerint a Golgotára menet Jézus háromszor esett össze a kereszt súlya alatt.

Emiatt kényszerítették cirénei Simont, hogy segítsen a halálraítélt Jézusnak a kereszt cipelésében. A leplen világosan látszik, hogy a jobb váll nem szimmetrikus a ballal, ami vállficamra utaló nyom.

Mária, Jézus anyja, és Mária Magdolna üresen találták a sziklasírt Forrás: Pinterest

A fejről készített komputertechnikával feljavított és kinagyított felvételen a bal arcféltekén, a járomcsont közelében zúzódásos sérülés nyomai láthatók, ami ugyancsak összhangban áll az evangéliumban írtakkal: „Amikor ezt mondta, az ott álló szolgák közül az egyik arcul ütötte Jézust, és így szólt: Így felelsz a főpapnak?" A Szentírás szerint az egyik római legionárius kegyelemből dárdával átdöfte Jézus szívét, amelyből »vér és víz folyt ki«.

Jézus oldalát megsebzi a lándzsa Fra Angelico festményén Forrás: Wikimedia Commons/Fra Angelico

A leplen jól megfigyelhető ez a szívtáji vérzésnyom. Sőt, a vizsgálat megállapította, hogy a dárdadöfés nem csak a szívet, hanem a tüdőt is átszúrta, amelyből – a vérrel együtt – vizenyő folyt ki.

Poncius Pilátus pénzérméi az alak szemein

Az egyik igen érdekes eredmény Francis Filas jezsuita történészprofesszor felfedezéséhez kapcsolódik. Filasnak az 1978-ban készített 3D-s felvételek tanulmányozása közben tűnt fel, hogy a fejlenyomaton szokatlanul nagyok az alak szemei. A professzor számítógépes technikával feljavította és erősen kinagyította a szemeket,

megállapítva, hogy azokat két pénzérme takarja el.

Jézus Pilátus előtt, Munkácsy Mihály monumentális festményén Forrás: Wikimedia Commons

További képfeljavítás után a pénzérmékről is sikerült az azonosításhoz szükséges minőségű képet készíteni. Az egyik érme előlapján jól kivehető a római madárjósok, az augurok pásztorbothoz hasonlító hajlított végű botja, a görög „Tiberias kaiserios", vagyis „Tiberius császáré" félkörös felirattal.

A leplen látható alak szemeit fedő pénzérmék, amelyeket Quintus Pontius Pilatus, Júdea prokurátora veretett Kr. u. 29 és 31 között Forrás: MA-Shops

A numizmatikai szakértők ebből megállapították, hogy mindkét, úgynevezett provinciális pénzérmét Kr. u. 29 és 31 között a júdeai római prokurátor, Quintus Pontius Pilatus verette.

Radiokarbonos kormeghatározás komoly problémákkal

A lepel valódiságát kétségbe vonó szkeptikusok az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás eredményére szoktak hivatkozni olyan perdöntő bizonyítékként, mint ami megcáfolja a torinói lepel eredetiségét.

A lepel tulajdonosa, a római katolikus egyház 1988-ban hozzájárulását adta ahhoz, hogy három független sugárlaboratórium elvégezze a lepelből kivágott minták C-14 szénizotópos radiokarbon-kormeghatározást. Egyenként három, jelölés nélküli mintát küldtek el az oxfordi, a zürichi és egy arizonai laboratóriumnak.

Kutatók vizsgálják a különleges tulajdonságokat mutató relikviát 1978-ban Forrás: The Shourd of Turin

A kormeghatározást végzőknek arról sem lehetett tudomásuk, hogy mit vizsgálnak. Mindhárom laboratórium hasonló eredményre jutott: Oxford szerint 1200, a zürichi mérés alapján 1274, Arizona szerint pedig 1304 a lepel keletkezési ideje. Christopher Ramsey az oxfordi kormeghatározást végző csoport vezetője azonban a következőket nyilatkozta a méréssel kapcsolatban: „Nagyon sok más bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy a lepel idősebb, mint amit a radiokarbonos kormeghatározás engedni vél, így további kutatások feltétlenül szükségesek."

Dr. John P. Jackson amerikai fizikus részt vett a lepel első átfogó, 1978-as tudományos vizsgálatában Forrás: Dr. John P. Jackson-Bama

- Csak ezáltal leszünk képesek arra, hogy meghatározzuk a lepel koherens történetét, amely számba veszi és megmagyarázza az összes elérhető tudományos és történelmi információt.

2004-ben Raymond Rogers, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója megállapította, hogy a radiokarbon vizsgálathoz felhasznált mintavételi terület a lepel többi részéhez viszonyítva különös növényi pigmenteket tartalmaz. Pirolízis tömegspektrometriai, valamint mikroszkopikus és mikrokémiai vizsgálatok eredményei bebizonyították,

hogy a radiokarbon vizsgálathoz felhasznált minta nem az eredeti lepel része volt,

így az elvégzett C14 vizsgálat eredménye nem releváns a lepel valós korát illetően.

A torinói lepel lenyomatából számítógépes technikával készített arcrekonstrukció Forrás: THE SHROUD OF TURIN

Ugyanerre a megállapításra jutott 2008-ban Robert Villera is, aki szintén a Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója.

Villera szerint: „A kormeghatározási folyamat hibázott abban a tekintetben, hogy figyelmen kívül hagyta az analitikai kémia egyik legfontosabb szabályát, vagyis azt, hogy bármely minta, amelyet egy terület vagy populáció karakterizációja céljából vesznek, szükségszerűen reprezentálnia kell a sokaság egészét. A résznek reprezentatívnak kell lennie az egészre vonatkozóan. A mi analízisünk a Raes és 14C-mintára vonatkozóan megmutatta, hogy a mintavételre vonatkozó kritériumok nem teljesültek."

A feltámadás legtitokzatosabb ereklyéjén, a torinói leplen számos olyan nyom van, amire nehéz tudományos magyarázatot adni Forrás: Jesus Wallpapers

Mások az oxfordi, zürichi és arizonai mérések kétséget kizáró bizonyosságát azzal kérdőjelezik meg, hogy az 1532-ben keletkezett tűzben

a lepel megpörkölődése eleve kizárja a pontos radiokarbon-kormeghatározást.

A mintavétellel és a vizsgálati módszertannal kapcsolatos hibákat újabb, és most már pontosított mintavételen alapuló kormeghatározással lehetne tisztázni, de a Vatikán egyelőre nem járult hozzá ahhoz, hogy a torinói lepelből újabb mintadarabokat vágjanak ki.

Szent II. János Pál pápa imádkozik a torinói lepel előtt, amit "valódi relikviának" minősített Forrás: THE SHROUD OF TURIN

A római katolikus egyház felfogása szerint a hit nem ereklyék kérdése.

Természetesen egy-egy szent ereklye is elősegítheti azt, hogy valaki hívővé váljon, de a hitnek nem ez a fő pillére. Szent II. János Pál pápa 1989-ben „valóságos relikviának" nevezte a torinói leplet, Ferenc pápa 2015-ben pedig hosszasan imádkozott előtte a Keresztelő Szent János katedrálisban. Hogy ki miben hisz, illetve kit mi győz meg, az már a torinói lepel eredetén túlmutató kérdés.