Nincs menekvés, embertelen, gyilkos forróság jön

A klímaváltozás eddig példátlan mértéket öltött

Több mint 300 millió éve élnek emlősök bolygónkon, mindenféle alakban és méretben. Az eltelt idők során gyakorlatilag a világ minden szegletét meghódították, és rengeteg megpróbáltatást éltek túl, legyen szó természeti katasztrófákról, éghajlatváltozásokról vagy tömeges kihalási eseményekről. Most azonban egy olyan változás következhet, ami véget vethet létüknek, és akár a dinoszauruszok sorsára juthatnak.

A Bristoli Egyetem kutatói által készített új tanulmány szerint a kontinensek eltolódása okozhatja majd az emlősök kihalását. Becsléseik szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége el fogja érni azt a szintet, ami lakhatatlanná teszi a Földet az emlősök számára. Ez a végzetes kihalási esemény akkor fog igazán beindulni, amikor körülbelül 250 millió év múlva megszületik a következő szuperkontinens, Pangea Ultima.

A modellt készítő kutatók szerint a Pangea Ultima kialakulása és a vele járó klímaváltozás együttesen végzetes lesz az emlősfajok számára, amik így sokkal korábban kihalhatnak, mint azt a szakértők várták.

Jelenleg a szakértők nagyon keveset tudnak arról, hogy mi történik a Föld éghajlatával, amikor a kontinensek egyetlen nagy szárazfölddé olvadnak össze. Ez a világformáló esemény már többször előfordult bolygónk történetében.

A Föld legutolsó szuperkontinense a Pangea volt, ami nagyjából 310 millió évvel ezelőtt alakult ki. Erről a szuperkontinensről van a tudósoknak a legtöbb információja. Egy amerikai, brit, kínai és svájci kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport a Pangea példáján keresztül próbálta megjósolni, hogy mi fog történni a Föld éghajlatával a következő szuperkontinens kialakulása után.

A születő szuperkontinens elviselhetetlen forróságot szabadíthat a bolygóra Forrás: Pinterest

A mostani felmelegedés semmi ahhoz képest, ami ránk vár

Az eredmények alapján nem sok jót várhatunk, és a hatalmas földrész megjelenése elviselhetetlenül forróvá teszi a bolygót rengeteg élőlény számára.

Amellett, hogy a Nap 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát majd ki, a szuperkontinens kialakulása drasztikusan megváltoztatja a globális éghajlati rendszert, valószínűleg hatalmas földterületeket változtat kietlen sivataggá, és több szén-dioxidot köt meg a légkörben.

Az első Pangea idején, körülbelül 334–255 millió évvel ezelőtt a légköri szén-dioxid szintje nagyjából 200 ppm-ről 2100 ppm-re emelkedett.

Ez a mai globális átlagnál mintegy 10 Celsius-fokkal magasabb szélsőséges hőmérsékletet eredményezett

(a légköri szén-dioxid jelenlegi szintje 416 ppm körül mozog az iparosodás előtti szinthez képest).

Ha a jövőben a légköri szén-dioxid szintje – akár csak rövid időre is – ismét 560 ppm fölé emelkedik, akkor ismét egy tömeges kihalási esemény várható.

A lemeztektonikai mozgások jelentősen befolyásolják az éghajlatot és megváltoztatják az időjárási rendszereket. A Pangea Ultima idején például kevesebb édesvíz jut majd a belső régiókhoz, ami kiszáríthatja az erdőket, így megszűnhetnek a szárazföldi szén-dioxid-elnyelők.

Pangea Ultima várható alakja Forrás: NASA

Ők maradhatnak csak életben

A legrosszabb forgatókönyvet modellezve a kutatók azt jósolják, hogy

a Pangea Ultima 46,5 Celsius-fokos havi átlaghőmérsékletet eredményezhet a jövőben.

Ezek a viszonyok a Föld élőlényeinek jelentős részével végezni fognak, és a Pangea Ultima területének mindössze 8 százaléka lesz lakható emlősök számára.

A tudósok szerint az éjszakai és a vándorló életmódot folytató emlősök maradhatnak a legnagyobb eséllyel életben.

Sajnos a történelmi kontextust figyelembe véve kevés esély van arra, hogy az emlősök elég gyorsan fejlődjenek ahhoz, hogy megbirkózzanak a Föld következő szuperkontinense által előidézett környezeti változásokkal.