Új lehetőségek, remény az öröklődő szembetegségek kezelésében

Dr. Zobor Annamária Ditta tizenhét év után hazaköltözött, hogy itthon is segíthessen a betegeken.

Korábban már beszámoltunk róla, Zobor Annamária Ditta szemész, egyetemi docens, Hirsch Edit vegyészmérnök, és Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat kiemelkedő kutatási eredményeikért. Zobor Annamária Ditta több mint tizenhét éve kutatja a ritka, öröklődő szembetegségeket, évekig dolgozott a világ egyik legelismertebb intézményében Németországban. 2021-ben visszatért a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára, hogy itthon is segíthessen a betegeken. A háromgyerekes édesanya interjút adott az Origónak. Hivatása iránti elkötelezettsége, mérhetetlen tudásvágya, empatikussága magával ragadó. Ismerjék meg Önök is a doktornőt.

Minden, amit tőle tanult a doktornő, továbbadja a hallgatóinak itthon, hiszen 2021-ben visszatért a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára. Az örökletes retina betegségek okainak feltárásán, a különböző formák megkülönböztetésén, és új terápiás lehetőségek kidolgozásán, vizsgálatán dolgozik és tanít.

Dr. Zobor Annamária Dittát a kíváncsisága és a tudásvágya hajtja. Minden apró részletet szeretne megismerni, ami a betegségek hátterében áll Forrás: Dr. Zobor Annamária Ditta

"Fontos, hogy a fiatalok érezzék az egyetemen, hogy a szemészet nem egy kötelező, letudni való tantárgy.

A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk.

Rengeteg anatómiai tudás kell hozzá, a megértése hajt mind a mai napig, szeretném tudni molekuláris szinten, hogy mi miért alakult ki."

- Fantasztikus hír, hogy jelentős előrelépések tapasztalhatóak jelenleg a témában. A betegségek hátterében álló gének és biológiai útvonalak felfedezése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségekben virágkorukat élik.

Az egyik legbiztatóbb irányvonalat, törekvést napjainkban a génterápia jelenti.

Ez a kezelés kijavítja a „hibás" géneket, így ezzel megelőzhető a retina sejtjeinek pusztulása, lehetővé válik a betegség megállítása. Az eddig ismert közel háromszáz gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, ami tavaly óta a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát hazai betegeken is alkalmazzák a klinikán." A kutatónő célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

„A génterápián kívül még nagyon sok minden történik.

A németországi klinika elektronikus implantátum fejlesztésével is foglalkozott, de az elektrostimuláció látásjavító hatását vagy gyógyszerek hatékonyságát is vizsgáltuk, amellett, hogy saját génterápiás szert is fejlesztettünk.

Remélem egyre több minden jön, többek között például az őssejtes vagy optogenetikai kutatások által, amivel Roska Botond professzor úr foglalkozik. Nagy a lendület a szemészeten belül, ez nekünk, orvosoknak is óriási élmény.

Lehet, hogy tíz éve felállítottam egy olyan diagnózist, amire nincs gyógymód, mára már azonban elképzelhető, hogy abban az esetben is van.

Ez fantasztikus érzés, lelkesít. Lenyűgöző a fejlődés sebessége, kérdés, hogy hová tud ez még alakulni, van előttem még húsz-huszonöt év. Ami a rendeléseket illeti, szeretnék egy kapcsolódási pont lenni a betegeknek. Sok a kétség bennük, kell, hogy ne csak öt percet tudjunk rájuk szánni. Nálam egy vizsgálat hosszú idő. Természetesen ez egy csapatmunka, én nem operálok, de együtt dolgozom sebészekkel is. Felállítom a diagnózist és végigkövetem a betegségek teljes útját. Kapcsolatban vagyunk rengeteg intézménnyel a nagy nemzetközi hálózatban, igyekszünk a betegeknek segíteni, az életminőségükön javítani. Múltkor jött hozzám például egy tizenöt éves nagylány, aki a génterápiás kezelést követően idén először mert kimenni megnézni az augusztus 20-i tűzijátékot, Nagy boldogság volt nekem, hogy már az egy hónapos kontrollnál is jelentős javulást érzett és el mert indulni a sötétben, ami korábban a farkasvakság miatt elképzelhetetlen volt a számára" – mesélte meghatottan a doktornő, aki maga is három gyermek édesanyja.

Dr. Zobor Annamária Ditta mindig is szeretett volna családot. Férjével három gyereket nevelnek, közösen dolgoznak azon, hogy meglegyen az egyensúly a munka és a magánélet között Forrás: Dr. Zobor Annamária Ditta

„A nagylányom kilenc éves, a fiam hét, a kislányom pedig négy. Mindig tudtam, hogy szeretnék családot, hiszen ez az élet igazi értelme.

Elsősorban anyának és feleségnek tartom magam, a legfontosabb számomra, hogy a családom rendben legyen.

Célom, hogy a párommal egységet alkotva az életen végigkísérjük egymást és a gyerekeinknek biztos pont legyünk az életükben. A férjem hatalmas segítség nekem amellett, hogy ő is orvos. A klinikán teljes állásban dolgozom, akkor fejben igyekszem maximálisan ott lenni, de az óvoda, iskola utáni idő már csak a gyermekeimé, abból nem engedek. Amikor viszont ők már alszanak, akkor késő estig, sokszor éjszakába nyúlóan dolgozom, pályázatot, cikket írok vagy éppen szakdolgozatot javítok" – árulta el a doktornő arra a kérdésre, hogy hogyan telik egy napja. Mégis miből merít energiát?

„A mozgás elengedhetetlen a számomra, igyekszem rendszeresen sportolni. Meg kell őrizni a fizikumot is, hiszen aktív nagymamaként szeretnék a gyermekeimnek is hasznos segítője lenni, amikor már saját kis családot alapítanak és az unokáim életének is szeretnék részese lenni."