26. nap – elindul az Atlantis
A jó hír a Columbia űrhajósainak az, hogy sikerül rekordidő alatt előkészíteni az Atlantist, így az február 10-én elindulhat az űrbe. A parancsnokon és a pilótán kívül csak a NASA két, űrsétában legképzettebb asztronautája van a fedélzetén. Rakománya nincs, a Columbia személyzetének kell a hely.
29. nap –összetalálkozik a két űrrepülőgép az űrben
Február 13-án a Columbián már érezni a a szén-dioxid felhalmozódását, az űrhajósok szédülésre panaszkodnak.
A pilóta, William McCoy fejjel lefelé fordítja a Columbiát. Az Atlantis keresztirányban alárepül, lelassít és felveszi ugyanazt a sebességet. Így a két Space Shuttle egymáshoz képest áll az űrben. A raktereket kinyitják mindkét űrrepülőgépen.
Az Atlantis két űrhajósa először is lítium-hidroxidot visz át a Columbiára. Ehhez egy hosszú teleszkopikus rudat hasznának segítségképpen, és ezen másznak át a Columbia nyitott rakterébe, ahol Anderson és Brown átveszik a tartályokat. A sérült űrrepülőgép személyzete kap még két szakafandert is, és a mentők egy lézer reflektort is felszerelnek a raktérajtóra, hogy könnyebb legyen tartani a Space Shuttle-ok pozícióját egymás közelében.
A Columbián Laurel Clark és az izraeli űrhajós, Ilán Ramón, aki részt vett Szaddam reaktorának megsemmisítésében még 1981-ben, felveszik az új űrruhákat. Egyiküket sem képezték ki űrsétára, így számukra nagyon stresszes az a hat méter az űrben, amit meg kell tenniük az Atlantisig.
Utánuk Kalpana Chawla következik. A sérült Columbián csak a parancsnok, Rick Husband, és a pilóta, William McCoy van. Ők átadják a jármű irányítását a Kennedy-űrközpontbak, majd felveszik az Atlantisról visszahozott két szkafandert, és elhagyják a saját űrsiklójukat. Az Atlantis két mentő-űrhajósa is visszatér a saját űrsiklójára.
Az irányítók később majd elégetik a légkörben a Columbiát, nehogy egy városra zuhanjanak a roncsai.
31. nap – a megmenekülés
Február 15-én sikerrel belép a Föld légkörébe az Atlantis, majd rutinleszállást hajt végre Floridában.
A Columbia három űrhajósa a megszokott módon, a szabad ülésekben utazik, négyen viszont a hátukon fekszenek, a padlóhoz rögzítve, mert nincs elég ülés az Atlantison. Mindannyian épségben szállnak ki a mentő-űrsiklóból, a 32 napos utazás után.
Röviden: igen. Bővebben: igen, ha minden a legjobban alakul.
A mérnökök is hangsúlyozták, hogy a siker esélye igen kicsi lett volna - igaz, még ez is több lett volna, mint a semmi. Csak úgy sikerülhetett volna ez a filmbe illő terv, ha minden egyes lépés a legkisebb hiba nélkül történik. A legfőbb bizonytalanságot a sok improvizáció okozhatta. Az Atlantis fellövésének siettetése, a két űrsikló kötelékrepülése 10 órán keresztül, vagy az űrsétára ki nem képzett asztronauták mozgatása az űrben – ez mind külön-külön is súlyosan kockázatot jelentett volna, hát még egymás után.
A szakértők viszont azt is mondták, elképzelhető az is, hogy egyetlen apró döccenés nélkül sikerül végrehajtani a feladatot, és megmenekül a Columbia személyzete. A mérnökök az Apollo-13 esetére emlékeztettek, amikor 1970-ben pontosan ugyanilyen lehetetlen körülmények között, ugyanilyen nevetségesnek látszó „sufnituninggal" sikerült életben tartani és visszahozni a három űrhajóst, akiknek a túlélésére szinte senki nem mert volna fogadni.
Itt azt az utolsó videót láthatják a Columbia fedélzetéről: