Kapcsolatot találtak az ingázás és a mentális egészség között

Kapcsolatot találtak az ingázás és a mentális egészség között

A hosszú napi ingázás kevés időt hagyhat minden másra a mozgalmas mindennapokban. Az ingázók ennek következtében fizikailag kevésbé aktívak, sokszor túlsúlyosak, több alkoholt fogyasztanak, és rosszul is alszanak. Egy most megjelent tanulmány szerint a forgalomban való ücsörgés a vérnyomást is megemelheti: igaz, nem a frusztráció, hanem a sofőrök által belélegzett légszennyezés miatt.

Hetente négy órát ingáznak

Ezek az egészségügyi hatások talán sehol sem érezhetők olyan élesen, mint például Dél-Koreában, ahol az OECD-országok közül a leghosszabb az átlagos ingázási idő és a legmagasabb a depressziósok aránya. Mégis kevés kutatást végeztek az ázsiai népesség körében a hosszú ingázás egészségügyi hatásairól, illetve arról, hogy a fizikai hatások hogyan vezethetnek a rossz mentális egészséghez, például a depresszióhoz.

A Journal of Transport & Health folyóiratban publikált, több mint 23 ezer ember bevonásával készült új tanulmány ezt a kutatási hiányosságot orvosolta. A szakemberek megállapították, hogy

az egy óránál hosszabb ideig ingázók tizenhat százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket, mint azok, akiknek ingázása harminc percnél rövidebb.

Kapcsolatot találtak az ingázás és a mentális egészség között Forrás: Getty Images/iStockphoto/Prostock-Studio

Dong-Wook Lee, a koreai Inha Egyetem közegészségügyi kutatója és munkatársai a Fifth Korean Working Condition Survey, egy 2017-ben végzett országos reprezentatív felmérés aktív korú résztvevőire vonatkozó adatokat vizsgálták. A felmérés résztvevői az Egészségügyi Világszervezet ötpontos jóléti indexe alapján válaszoltak a kérdésekre, amelyekből a kutatók a mentális egészségüket értékelték.

Az átlagos napi ingázási idő negyvenhét perc volt, ami közel négy óra ingázást jelentett hetente, amikor az emberek öt napot dolgoztak.

A 23 415 válaszadó egynegyede számolt be depressziós tünetekről, amit indexpontszámai alapján ítéltek meg, ám ez messze áll az orvosi értékeléstől vagy bármilyen diagnózistól.

Kevesebb idő jut másra

Bár a tanulmány nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a több mint egyórás ingázás és a férfiak gyengébb mentális egészsége között,

ez a kapcsolat azoknál a férfiaknál volt a legerősebb, akik nem voltak házasok, heti ötvenkettő óránál többet dolgoztak, és nem született gyermekük.

A nők körében a hosszú ingázási idő az alacsony jövedelműek, a váltott műszakban dolgozók és a gyermekes munkavállalók körében állt a legerősebben összefüggésben a depressziós tünetekkel.

Ahol a leghosszabb az átlagos ingázási idő és a legmagasabb a depressziósok aránya Forrás: Pexels.com

Kevesebb szabadidővel az emberek kevés időt fordíthatnak a stressz levezetésére és a fizikai fáradtság leküzdésére alvás, hobbi és egyéb tevékenységek révén

– mondták a kutatók a Korean Biomedical Review című szaklapnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

Az elemzés kiigazította az életkort, a heti munkaórákat, a jövedelmet, a foglalkozást és a műszakos munkát, amelyek mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek valakinek a mentális egészségére.

A depressziós tünetek számos egyéni kockázati tényezőjét, például a családi előzményeket azonban nem vették figyelembe.

A hosszabb ingázásnak azonban akad néhány lehetséges előnye is, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk: néhány ingázó úgy írja le a hosszú hazautat, mint egy jó alkalmat arra, hogy „kikapcsoljon" vagy eltávolodjon a munkától.