Így győzhetjük le az elkerülhetetlennek látszó halált

Amikor a kutatások azt igazolják, hogy a nagyszüleink étrendje még évtizedekkel később is hatással lehet egészségünkre, úgy nehéz lehet megszabadulni attól az érzéstől, hogy – legalábbis részben – a genetika határozza meg az egészségi állapotunkat. De vajon mennyire határozzák meg egészségünket a génjeink, és milyen hatással lehet rá az életmódunk? Tényleg „le tudjuk győzni” a genetikai örökségünket és a korai halált, miközben meg tudjuk hosszabbítani az életünket azzal, ha a megfelelő módon táplálkozunk és gyakran sportolunk, ahogyan azt egyes kutatások mutatják?

Mérsékelhetjük a korai halál kockázatát

Egy több mint 350 ezer brit ember bevonásával készült, új tanulmány szerint az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések akár 62 százalékkal is ellensúlyozhatják a korai halál genetikai kockázatát.

A mi tanulmányunk az első, amely a genetikai kockázat és az életmódbeli tényezők együttes összefüggését vizsgálja az emberi élettartammal

 – mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Ezzel a trükkel ellensúlyozhatjuk a korai halál genetikai kockázatát
Fotó: Pinterest

Korábbi epidemiológiai vizsgálatok csak az egyiket vagy a másikat analizálták, de a genetika, a környezet és a betegségek közötti összefüggéseket elemző három nagy, hosszú távú népességvizsgálat adatai alapján az új tanulmány össze tudta hasonlítani a genetikai kockázat és az életmódbeli tényezők élettartamra gyakorolt hatását.

A több kínai egyetem és az Egyesült Királyságban működő Edinburgh-i Egyetem kutatócsoportja több mint 350 ezer európai származású felnőtt adatait elemezte, akiket 2006 és 2010 között vettek fel a UK Biobank adattárába, és akiket átlagosan majdnem tizenhárom évig követtek. 

A résztvevőket megkérdezték étrendjükről, fizikai aktivitásukról, dohányzási szokásaikról, alkoholfogyasztásukról, testalkatukról és az alvásuk átlagos időtartamáról, majd a válaszaik alapján három csoportba sorolták őket. 

A tudósok ezután az élettartamot befolyásoló ismert genetikai kockázati tényezők, az úgynevezett poligénes kockázati pontszámok alapján is három kategóriába osztották őket.

 

Független attól, hogy milyen genetikai hajlamot mutatunk

A BMJ Evidence-Based Medicine tudományos szaklapban publikált eredmények kapcsán a szakemberek – a korábbi tanulmányokhoz hasonlóan – megállapították, hogy a genetika önmagában 21 százalékkal növelheti a korai halálozás kockázatát. Azt is bizonyították, hogy a rossz alvással, kevés testmozgással, feldolgozott élelmiszerekkel, cigarettával és alkohollal tarkított, egészségtelen életmód 78 százalékkal nagyobb kockázatot jelent a korai halálozáshoz, függetlenül attól, hogy valaki milyen genetikai hajlamot mutat.

Az egészségtelen életmóddal és a rövidebb élettartamra való genetikai hajlammal rendelkező emberek kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg nem baleseti, és nem a COVID-hoz kapcsolódó betegségekben a vizsgálati időszak alatt, mint azok, akiknek alacsonyabb volt a genetikai kockázatuk és kedvezőbbek voltak az életmódbeli szokásaik

 – magyarázták a kutatók, hozzátéve, hogy az egészségesebb életmód választása (főként a dohányzás mellőzése, a rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás és az elegendő alvás) nem kevesebb, mint 62 százalékkal ellensúlyozta a rövidebb élet genetikai kockázatát. 

A tudósok feltárták az ülés, az állás, az alvás és a mozgás optimális napi arányát is
Fotó: Pinterest

Kiemelték: az új tanulmány igazolja az egészséges életmód kulcsfontosságú szerepét a genetikai tényezőknek az élettartam csökkentésére gyakorolt ​​hatásának mérséklésében.