Kokaincápák úszkálnak Brazília partjainál

Kokaincápák: a Dél-Amerika partmenti vizeiben úszó brazil éles orrú cápák (Rhizoprionodon lalandii) szervezetében jelentős mennyiségű kokaint és annak metabolitjait találták

A Dél-Amerika partmenti vizeiben úszó brazil éles orrú cápák (Rhizoprionodon lalandii) szervezetében jelentős mennyiségű kokaint és annak metabolitjait találták. A kutatók szerint a tiltott stimulánsnak a tengeri tápláléklánc kulcsfontosságú fajaira gyakorolt hatása igencsak aggasztó; köztük a találóan elnevezett kokaincápák túlélésére is.

Elnevezték őket kokaincápáknak

A Gapriel de Farias Araujo, a brazíliai Oswaldo Cruz Intézet környezetkutatója által vezetett kutatócsoport magas kokainkoncentrációt talált a vizsgált tizenhárom fiatal és fiatal felnőtt brazil élesorrú cápa (Rhizoprionodon lalandii) mindegyikében.

 Egy kivételével valamennyi szervezetében jelentős mennyiségben azonosították a kábítószer fő metabolitját, a benzoilekgonint is: így lettek kokaincápák.

Kokaincápák: a Dél-Amerika partmenti vizeiben úszó brazil éles orrú cápák (Rhizoprionodon lalandii) szervezetében jelentős mennyiségű kokaint és annak metabolitjait találták
Fotó: Pinterest

Bár további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy az eredmények ragadozók egészségére gyakorolt hatását bebizonyítsák, a más fajokon végzett vizsgálatok már adhatnak némi támpontot. A kokainnak kitett zebrahal-embrióknál alacsonyabb a sejtek életképessége és DNS-ük töredezetté válik. Egy 2018-as tanulmány szerint az európai angolnák izomfiziológiája megváltozott a gyógyszer környezeti koncentrációjának hatására.

A gyógyszeripari szennyezés globális probléma, mivel a világ vízfolyásainak több mint egynegyede tartalmaz olyan hatóanyagokat (például antibiotikumoket, szintetikus ösztrogént és szabadidős drogokat), amelyek száma elég magasnak tekinthetők ahhoz, hogy veszélyeztessék az ökoszisztémákat és az emberi egészséget

 – magyarázták a szakemberek a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Brazília különösen súlyos problémával néz szembe a kokain, mint szennyező anyag miatt. A Santos-öbölből gyűjtött vízminták ugyanis körülbelül ugyanannyi kokaint tartalmaztak, mint koffeint, ami a gyógyszerszennyezés gyakori mércéje, tekintettel arra, hogy világszerte elterjedt a különböző italokban.

Mindkét anyag a szennyvízzel együtt szűrődik be a vízfolyásokba, miután a fogyasztók kiválasztják őket. 

És mivel Brazília jelentős kokainexportőr, az illegális finomító létesítmények is hozzájárulhatnak a szennyezési problémához, ahogyan az ország kikötőiben a kereskedők által elveszített vagy elrejtett kábítószercsomagok is.

 

Százszor nagyobb koncentrációban volt jelen

A környezetbe kerülve a kokain könnyen felszívódik a táplálékláncban alacsonyabban elhelyezkedő tengeri élőlények szervezetében, ahol felhalmozódik, így más fajok még nagyobb koncentrációban vehetik fel.

Mivel ez a fajta kokain leginkább a puhatestűekkel, rákfélékkel és csontos halakkal kerül kapcsolatba, a tudósoknak kevés ismeretük van arról, hogy milyen hatással lehet a fő ragadozók egészségére – különösen azokéra, amelyek egész életüket a part menti vizekben vagy azok közelében töltik.

A vizsgálat érdekében a kutatók három, Rio de Janeiro partjainál fogott hím és tíz nőstény brazil éles orrú cápát mértek meg és boncoltak fel. 

Egy brazil éles orrú cápa (Rhizoprionodon lalandii) 
Fotó: rosalaura/iNaturalist/CC BY-NC 4.0

Az izom- és májszöveteik mintáit folyadékkromatográfiás analízisnek vetették alá kokainra és annak metabolizálódó termékére, a benzoilekgoninra, amely kimutatta a vegyületek különböző koncentrációit, ami összefüggésbe hozható a cápák neme és szaporodási állapota közötti különbségekkel.

Az a tény, hogy mind a kokain, mind a benzoilekgonin a szakirodalomban a halakra és más tengeri élőlényekre vonatkozóan közölt szintekhez képest akár százszor nagyobb koncentrációban volt jelen ezekben a cápákban, alátámasztja azt a feltételezést, hogy a kábítószer felhalmozódhat a táplálékláncon keresztül 

– hangsúlyozták a vizsgálatot végző szakemberek a Science of The Total Environment című tudományos szaklapban.

A kutatók most felügyeleti és tudatosságnövelő programokat sürgetnek ennek az igen komoly problémának a kezelésére. Mivel a cápa- és rájafajok nagyjából egyharmadát fenyegeti a kihalás veszélye (ami nagyrészt a túlhalászás következménye), így létfontosságú, hogy feltérképezzék és nyomon kövessék a számukat fenyegető összes potenciális veszélyt.