Titokzatos piramist keresnek Magyarországon

A magyar középkori írásos kultúrkincs egyik legbecsesebb relikviája az Anjou-korban 1360 körül keletkezett díszes kódex, a Kálti Márk székesfehérvári őrkanonoknak tulajdonított Képes krónika számos érdekességgel szolgál. Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött és a magyarságról szóló forrásértékű művet – ami Anjou Károly Róbert uralkodásáig taglalja a magyar történelem eseményeit, különös tekintettel az Árpád-ház uralkodóira –, 147 művészi kivitelű miniatúra díszíti. A 99 iniciálé számos királyi eseményt ábrázol, amelyek közül messze az egyik legrejtélyesebb a III. István megkoronázásáról festett kezdőbetű ábrája.

Rejtélyes piramis látható az egyik Árpád-házi király koronázási ábráján

A Képes krónika, eredeti latin címén a Chronicum Pictum 1360 körül készült az Anjou-ház legjelentősebb uralkodója, I. (Nagy) Lajos király megrendelésére. A történészek feltételezése szerint a magyarság történetéről írt mű a legnagyobb valószínűség szerint a székesfehérvári királyi egyház őrkanonoka, Kálti Márk munkája. A magyar kultúrtörténet e becses relikviája Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458 és 1490 között) még Magyarországon volt, majd több tulajdonosváltás után a 16. században a bécsi udvari könyvtárba került. Innen csak több évszázad múltán, az 1932-ben megkötött velencei kultúregyezmény alapján került vissza Magyarországra, ahol (jelenleg is) az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. 

A krónikát megrendelő I. (Nagy) Lajos király miniatúrája a kódexben
Fotó: Wikimedia Commons/Kálti Márk

Annak ellenére, hogy mind az eredetét, mind pedig a tartalmát történészek generációi vizsgálták, 

a Képes krónika még mindig rengeteg kutatnivalót kínál a kódexben található igen sok feltáratlan fehér folt miatt. 

Az egyik nagy rejtély a kódex 12. századi Árpád-házi-uralkodóiról szóló részéhez, pontosabban III. István királlyal kapcsolatos fejezetéhez, illetve annak kezdő iniciáléjához fűződik. István herceg II. Géza király és Kijevi Eufrozina gyermekeként 1147 nyarán született Székesfehérváron. István herceget mint a trón hivatalos várományosát apja halála után 1162 júniusában koronázták magyar királlyá a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (másként királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) alapköveinek maradéka a Középkori Romkert Nemzeti Emlékhelyen. Itt koronázták meg III. Istvánt is
Fotó: MTI/Jászai Csaba

 A Képes krónika III. Istvánról szóló fejezetét kezdő mondat első nagy L betűjébe festette bele a miniátor a király koronázási jelenetét. A művészien kidolgozott iniciálén az látható, amint Bánfi Lukács esztergomi érsek a felkent uralkodó fejére helyezi a koronát. Ám az ábra nem emiatt, hanem a király és az érsek között a háttérben távolabb álló, és a gízai piramisokkal kísérteties hasonlóságot mutató szabályos gúlaforma miatt érdekes.

Nincs elfogadható magyarázat arra, hogy mit ábrázolhat III. István „piramisa”

III. István Képes krónikában látható „piramisa” komoly fejtörést okoz a szakembereknek. Senki sem tudja pontosan, hogy mit ábrázolhat, illetve mi lehet ez a gúla formájú építmény. A piramis a középkori szimbolikában még nem jelenik meg önálló entitásként, csak jóval később, a 18. századi felvilágosodás idején terjeszkedni kezdő szabadkőműveseknél válik népszerű jelképpé, csúcsán a „mindent látó szemmel”. Az ókori Egyiptomban, az Óbirodalom fáraói által emelt piramisok az uralkodó hatalmának nagyságát és korlátlanságát, illetve isteni eredetét hirdették, de a piramis ilyenfajta szimbolikus értelmezése a középkorra már rég feledésbe merült. Márpedig a III. István koronázást ábrázoló iniciáléban látható objektumról könnyű megállapítani – főleg a kép felnagyításával –, hogy az egy szabályos, háromszögű oldallapokból álló és sima falú piramisra emlékeztet leginkább.

A III. István megkoronázását ábrázoló iniciálé a titokzatos piramissal
Fotó: Wikimedia Commons/Kálti Márk

 

 Így nyitva marad a kérdés, hogy mit ábrázolhat, illetve mire utalhat ez a rejtélyes piramisforma. 

Az egyik – csak merő hipotézisnek tekinthető – feltevés szerint az iniciálé piramisa az ősi magyar legendavilágban szakrális helynek tekintett Pilis hegységet szimbolizálja. Tény, hogy a Pilis már az Árpád-házi uralkodók idején is az egyik legkedveltebb királyi vadászterület volt. 

Pilisi táj. A Pilist a régi legendákban szakrális helynek tekintették
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A környék szakrális erejébe gyökerező hitet pedig az esztergomi Boldog Özséb alapította pálosok 13. században történt itteni megtelepedése szemlélteti jól. A Pilis-hegységből továbbá ismerünk három gúla alakú csúcsot is; ezek a Magas-hegy, az Árpád-vár és a Rám-hegy, ám ez még nem bizonyítja azt, hogy a Képes krónika III. István koronázási ábráján szereplő piramis a Pilis szimbóluma lenne. Egyes túl élénk fantáziával megáldott „őstörténet-kutatók” a Pilis e három hegycsúcsát egyenesen a Visoko mellett fekvő elhíresült, úgynevezett boszniai piramisokkal rokon mesterséges képződményeknek tekintik, de sem az előbbinek, sem pedig az utóbbinak nincs semmilyen tudományos alapja. 

A boszniai Visoko mellet fekvő  Nap-piramisnak nevezett hegyet mágikus képződménynek tartják egyesek, de erre nincsenek komoly bizonyítékok ( a kép illusztráció)
Fotó: Bosnyák-Magyar Társaság / Bosnian-Hungarian Society

Ám ami tény, hogy mindeddig a Képes krónika piramis ábrázolására sincs elfogadható magyarázat.