A becstelenség szerződése: a Molotov-Ribbentrop paktum

Sztálin és Ribbentrop kézfogása a szerződés aláírása után

Fotó: Wikimedia Commons

A Molotov–Ribbentrop-paktum napjainkban középiskolai tananyag, részletei pedig a hathatós történészi munkának köszönhetően mindenki számára közismertek. Kevesen tudják azonban, hogy a szerződés példányai a történelem viharai során néhány kivételtől eltekintve teljesen megsemmisültek – vagy „elvesztek”.

Európában az 1930-as évek végén már egyértelműen érezni lehetett a közeledő világégés előszelét. 1938. március 12-én Hitler az Anschluss keretében bekebelezte Ausztriát, francia és angol részről pedig nem szembesült számottevő ellenállással.

Sötét fellegek Európa felett

Csehszlovákia megszállását követően a náci Németország célkeresztéjbe tehát Lengyelország, pontosabban a versailles-i béke értelmében elcsatolt kikötőváros, Danzig került. Lengyelországot viszont mind Nagy-Britannia, mind Franciaország a védelmébe vette. Hitler – tartva egy kétfrontos háború kirobbanásától – a legnagyobb ideológiai ellenségénél, Sztálinnál keresett megoldást. 1939. augusztus 23-án a Führer vezette Harmadik Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási egyezményt kötöttek. 

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos ( a képen balra) valamint Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter a Kremlben, a paktum aláírása után
Fotó: Ria/Novosti/Archive

A tárgyalásokon a németeket Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, míg a szovjeteket Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos képviselte. Egy laikus szemlélődő nézőpontjából az ilyesfajta egyezség meglehetősen furcsának tűnhetett, hiszen 

Hitler és Sztálin szinte semmiben sem értettek egyet, annak ellenére, hogy az általuk kiépített totalitárius rendszerek sok hasonló vonással rendelkeztek. 

A szerződés megkötésének azonban számos nyomós oka volt: mindkét tárgyalópartner elsősorban el szerette volna kerülni a másik fél összefogását a nyugati hatalmakkal, továbbá a Szovjetunió is tekintélyes területi követelésekkel lépett fel Lengyelországgal szemben.

Becstelen megállapodás

Azt a korszakban is csak kevesen tudták, hogy a megállapodásnak volt egy titkos záradéka, amelyben a két nagyhatalom megegyezett Európa keleti részének érdekszférákra történő felosztásáról. 

Németország elismerte a szovjet befolyás jogát a román igazgatás alatt lévő Besszarábiára, Finnországra, a balti államok közül Észtországra és Lettországra,

 

míg a megállapodás szerint Litvánia és Lengyelország nyugati része a németeket illette volna. Azonban ezen tervezeteket az 1939-ben és 1940-ben bekövetkező események és a hadi helyzet számos esetben felülírta.

A Molotov-Ribbentrop paktum szatirikus ábrázolása egy lengyel lap hasábjain
Fotó: Wikimedia Commons

Sztálin döntéstét későbbi visszaemlékezéseiben teljes sikerként írta le, azzal érvelve, hogy országát további másfél évig sikerült a háborún kívül tartania, valamint tekintélyes mennyiségű időt nyert, hogy felkészüljön az elkövetkezendő küzdelmekre. A történészek azonban nem osztják ezt az álláspontot és úgy gondolják, hogy a generalisszimuszt az 1941. június 22-én bekövetkező német támadás meglehetősen váratlanul érte, mentálisan teljesen összeomlott és napokig nem jelent meg a nyilvánosság előtt.

Cseppet sem meglepő tehát, hogy ezen becstelen megállapodást nemcsak évtizedekig tartó kínos csend övezte, de Moszkva konzekvensen tagadta a nácikkal való bármilyen együttműködést, az ezen a területen folytatni kívánt tudományos kutatásokat pedig nemes egyszerűséggel betiltották. 

Szovjet alakulatok vonulnak a lengyel határra 1939. szeptember 17-én, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján, hátba támadják Lengyelországot
Fotó: WW2

1946 áprilisában pedig Molotov határozott parancsára eltüntették a paktum szovjet levéltárban fellelhető példányát. Fennmaradása Ribbentrop rendeletének köszönhető, hiszen a németek az egyezséget mikrofilmre másolták és elásták. Az amerikai csapatok viszont a háború végén megtalálták, és tartalmát 1948-ban publikálták. Ezután egészen 1989-ig kellett várni arra, hogy egy lengyel és szovjet történész bizottság elismerje és megerősítse a titkos záradék létezését.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.