Időutazás: így nézhettek ki a török hódítás előtti Magyar Királyság vidéki települései

Ötszáz éves időutazás: így nézhetett ki a török hódítás előtti Magyar Királyság települése, Besnyő falu

Soha nem látott módon láthatjuk újra az ötszáz évvel ezelőtti magyar vidéket, a régészet és műtárgyvédelem terén Európa egyik meghatározó vállalkozásának számító Salisbury Kft. legújabb középkori kutatása révén. Elkészült a mai Ercsi határában elterült, a török hódítás előtti Magyar Királyság területén fekvő Besnyő falu és környezete komplett digitális rekonstrukciója.

Jól reprezentálja a Magyar Királyság településeit

A szakemberek most megmutatják nekünk, hogyan nézhettek ki a török hódítás előtti Magyar Királyság vidéki települései és falvai.

A korszakra vonatkozó ismeretekre és saját helyszíni kutatási eredményeinkre alapozva készítettük el a mai Ercsi határában elterült korabeli Besnyő falu és környezete komplett digitális rekonstrukcióját mintegy száz hektár területen. A modellből készített kisfilmünk bepillantást nyújt arról a világról, amelyet a török háborúk idején elpusztítottak vagy felhagytak 

– mondta Hoffmann József, a Salisbury Kft. ügyvezető régész szakembere, hozzátéve, hogy kutatásaik célja rendhagyó módon most nem templomokhoz, vagy várakhoz kapcsolódik.

Ötszáz éves időutazás: így nézhetett ki a török hódítás előtti Magyar Királyság települése, Besnyő falu
Fotó: Salisbury Kft

A középkori Besnyő falu maradványai a mai Ercsi határában a Duna parton, a föld alatt rejtőznek. Első magyar okleveles említése 1405-ben tűnt fel, és ahogy a neve is árulkodik róla, hogy már besenyők is lakták korábban. 

A késő középkori település elrendezése, a központi utca, a házhelyek és a jobbágytelkek jól kivehetők a légi felvételeken, mert a török korban összeomlott házhelyek kisebb halmokat hagytak maguk után. 

A Salisbury kutatói összegyűjtötték a korszak falusi épületeire vonatkozó ismereteket, majd egy munkacsoport keretében folytatták a további kutatásokat. A komplex vizsgálatok során domborzatmodell készült a drón felvételekből, míg geofizikai mérésekkel egyértelműen beazonosították a templom helyét az azt körülvevő falakkal együtt, valamint helikopteres lézer szkennelés (LIDAR) segítségével nagy részletességű pontfelhő állományt is kialakítottak a területről. 

 

A helyszín kiválasztása sem véletlen

A felmérésnek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a középkori falu valójában a Duna egy szigetén feküdt, amelynek az ága azóta feltöltődött.

Miután a csapatunk egy olyan innováción dolgozik, amely komplex vizsgálati módszereken alapulva az építészetben használt BIM (építményinformációs modellezés) szabványok alkalmazásával egy digitális térmodellt hoz létre a műemlékekről és azok környezetéről, beleértve a nem látható, földalatti jelenségeket is, így nem kisebb dolgot vállaltunk fel, mint egy egész középkori falunak és környezetének rekonstrukciós megjelenítését, mintegy száz hektár területen közel ötven változatosan kivitelezett épülettel és a település központjában lévő templommal. Ez egy olyan, szoftver alapú módszer az építési projektek tervezésére és megvalósítására, amely 3D épület- vagy szerkezetmodellen alapul 

– hangsúlyozta Hoffmann József.

A templom központi helyen kapott helyet a kora középkori településeken
Fotó: Salisbury Kft

Amint arra a szakemberek rámutattak, a 14-15. században a lakóházak esetében óriási átalakulást ment végbe: megjelentek a többhelyiséges földfelszíni lakóházak, amelyek fokozatosan kiszorították a korábbi, részben földbe vájt veremházakat. 

A folyamat azonban nem egyik napról a másikra történt: a veremházak és a földfelszíni házak még hosszú időn keresztül léteztek egymás mellett. 

A kutatások alapján kijelenthető:

• a településeket általában a beltelkekkel együtt teljesen lekerítették, hogy a háztáji jószág ne csatangoljon el;
• a jobbágytelkek végén a kertek mögött folytatólagosan feküdtek a szántók, rétek, mezők;
• a megközelítésükre a kertek alján mezőkapukat építettek, amelyek a kerített falut a mezőbeli ugartól, legelőktől elválasztották.

A most elkészült, ábrázolt rekonstrukció a középkori falu lehetséges megjelenítése, amely bepillantást nyújt arról, hogyan nézhettek ki a korabeli települések. A helyszín kiválasztása sem véletlen: Besnyő mindenképpen egyedinek számít, hiszen a területen nem folytattak szántó-vető tevékenységet a későbbi századokban, így a házhelyeket nem szántották szét; az elpusztult falu gyakorlatilag mindmáig érintetlen és feltáratlan. A szakemberek a jövőben régész- és építész hallgatók részvételével szeretnének sokoldalú együttműködés keretében feltárásokat végezni a közeljövőben, amelynek során részletesebb adatokat kaphatnak az épületek építési módjairól.