Férjét akarta megbosszulni a francia nemesasszonyból lett kalóz

A késő középkori Európában a háború a férfiak mestersége volt. Hölgyek csak a legritkább esetben jutottak a harcok sűrűjébe. Talán ezért is annyira érdekes Jeanne de Clisson története, aki több mint egy évtizedig volt egy flotta kapitánya.

Jeanne bretagne-i nemes volt, aki már tizenhat évesen özvegyi sorsra jutott. A 14. század elején ez nem volt szokatlan. Ebben az időben ugyanis egészen korán összeadták a fiatalokat, a betegségek vagy a háborúk miatt pedig a férjek könnyen elhaláloztak. Egy érvénytelenített frigyet követően a lány Olivier de Clissonhoz ment feleségül. Kettőjük egybekelésének köszönhetően olyan birtokállományt sikerült megalapozniuk, amely biztosította számukra az előkelő társadalmi státuszt és a magas életszínvonalat. A párnak öt gyermeke született, és úgy tűnt, hogy semmi sem állhat boldogságuk útjába. 

Háború a hercegi címért

A térség békéjét 1341-ben törte meg egy kibontakozó konfliktus. Bretagne hercege, III. János váratlanul, utód nélkül halt meg. Az örökségért a Montfort és a Blois család szállt harcba. Utóbbiakat a francia király, a Monfort klánt az angolok támogatták az egymás elleni küzdelemben. 

Ahogy a többi helyi nemesnek, úgy Jeanne férjének is döntenie kellett, hogy ki lesz az, akinek az oldalán csatlakozik a vérontáshoz. 

A választása a Blois-kra esett, ennek köszönhetően pedig Olivier egy ostromlott város, Vannes védelmét látta el. Az angol erők 1342-ben sikeresen elfoglalták a települést, és Clisson fogságba esett. 

Olivier de Clisson kivégzése középkori miniatúrán
Fotó: Wikimedia Commons

Komoly esély volt rá, hogy nem hagyja el a helyet élve, egy fogolycserének köszönhetően azonban szabadon távozhatott. A francia udvar árulást sejtett a történtek mögött, ezért egy tucat másik férfival együtt elfogatta. A vád szerint közreműködött abban, hogy az ellenség kezére kerüljön Vannes városa. Hiába bizonygatta ártatlanságát, a bírókat nem tudta meggyőzni, ezért 1343-ban nyilvánosan lefejezték. 

Bretagne oroszlánja elszabadul

Feleségét feldühítette szeretett férje halála, és bosszút esküdött mindazok ellen, akiket felelősnek tartott az igazságtalan ítéletért. Birtokaikat a korona lefoglalta, így Jeanne a törvényen kívüliség útjára lépett. Minden megmaradt ingóságát pénzzé tette, hogy a befolyt összegből katonákat tudjon toborozni. 

Clisson vára napjainkban 
Fotó: Wikimedia Commons/Brice44 /

Egyes források szerint több száz fő gyűlt zászlaja alá, akiknek az élén számos kastélyt és erősséget is kifosztott. Mindeközben szövetségre lépett az angolok által támogatott Montfort családdal is. Az általuk biztosított anyagi segítséggel három jól felszerelt hadihajó került a birtokába. A feketére festett és vörös vitorlákkal ellátott flotta elkezdte kíméletlen hadjáratát a francia hajók és kikötők ellen.

A rettenthetetlen Jeanne de Clisson  egy középkori miniatúrán
Fotó: Ancient Pages

 Jeanne a foglyul ejtett legénységet rendre kivégeztette, mindössze egyetlen hírmondót hagyott általában életben. 

A nemesasszonyból lett kalóz hamarosan komoly hírnevet szerzett magának, és Bretagne oroszlánjaként kezdték emlegetni. 

A portyázásokat és rablásokat tizenhárom éven keresztül folytatta. Elsősorban a Vizcayai-öbölben és a La Manche csatorna vizein tevékenykedett és segítette az angol hadigépezet akcióit is.

Végül egy újabb házasság miatt hagyott fel bosszúhadjáratával: 1356-ban hozzáment Sir Walter Bentleyhez. Angliában telepedtek le, a frigy azonban nem tartott sokáig, mivel Jeanne 1359-ben elhunyt. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.