A Piéta-pusztító magyarról nem rendelkezünk túlságosan sok információval. Az bizonyos, hogy Pilisvörösváron született, és 1965-ben hagyta el Magyarországot. A geológus végzettségű férfi Ausztráliába vándorolt, ahol kétkezi munkákból tartotta fenn magát. A kontinensről 1970 körül tért vissza Európába, elsősorban azért, hogy a pápával találkozhasson. Állítólag hónapokig várt, hogy beszélhessen az egyházfővel, de nem járt eredménnyel.
Kalapáccsal Michelangelo ellen
Nem tudni pontosan, hogy mikor fogalmazódott meg benne az elképzelés Michelangelo Piétá című alkotásának megrongálásáról, mindenesetre 1972 májusának egyik vasárnapján besétált a Szent Péter-bazilikába, amely pünkösd lévén zsúfolásig megtelt hívőkkel.
A 33 éves Tóth áthatolt a tömegen, és az oldalkápolnába bejutva átmászott a remekművet védő korláton. Az emelvényre feljutva előhúzta kalapácsát, és súlyos csapásokkal kezdte el összetörni a szobrot, amit Michelangelo 1499-ben megalkotott.
Körülbelül 5-15 ütést tudott a Jézust karjában tartó Máriát ábrázoló műtárgyra mérni, miközben azt ordibálta, hogy ő maga Jézus Krisztus. A szürreális jelenetet egy helyi tűzoltó szakította félbe, aki megpróbálta megállítani az őrjöngő férfit. Mire legyűrték a vandál geológust, a Piétá rendkívül súlyos károkat szenvedett. A csapások a Szűz Máriát ábrázoló alak orrát, bal szemét és bal karját, valamint a haját takaró fátylat érték.
A hatóságok azonnal elfogták és őrizetbe vették Tóth Lászlót. A vatikáni rendvédelmi szervek Giovanni Benelli érsek jelenlétében kihallgatták, ahol a férfi a következőt mondta:
Ha megölnek, annál jobb, mert egyenesen a mennybe jutok.
A bíróság, figyelembe véve elmeállapotát, nem szabott ki rá börtönbüntetést, helyette viszont kényszergyógykezelésre ítélték. A terápiát követően rögtön kiutasították Olaszországból. A rongálóról innentől kezdve nem sok információ jutott el a nyilvánosságig, a Kádár-korszakban Magyarországon sokáig cikket sem jelentettek meg az incidensről. Egyes hírek szerint Tóth Ausztráliában maradt, ahol 2012-ben meghalt.
Helyreállítási munkálatok
A megrongálódott szobrot még aznap letakarták, a látogatók pedig özönlöttek a bűncselekmény színhelyére. A restaurátorok nagy gonddal láttak hozzá a helyreállításhoz, amelynek első lépése a Piétá letört darabjainak összeszedése volt.
A tíz hónapon át tartó munkálatok nagy odafigyelést igényeltek, hiszen elsőként az összes darabot be kellett azonosítani. Csak ez a művelet közel öt hónapot vett igénybe.
A kiváló szakembereknek és a fejlett technológiának hála sikeresen összeragasztották és kipótolták a remekmű hiányzó részeit. A letört bal karba egy fémrudat is beültettek, hogy biztosan egybe tartsa a javításokon átesett alkotást.
A hatóságok okultak az esetből, és komoly védelemmel látták el a szobrot. A háromrétegű és másfél centiméter széles üvegfal állítólag még a pisztolylövéseket is sikeresen tudja hárítani.
Az elmúlt években egyre több és több műkincs került hasonló védelem mögé a múzeumokban és más kiállítóterekben. Sajnálatos módon a felelőtlen és zavart emberi viselkedés még mindig az egyik legnagyobb fenyegetés a műalkotásokra nézve.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.