Így harcolt Rózsa Sándor a szabadságharcban

1848 szeptemberében a Hunyadi-huszárok egyik parancsnoka azzal a javaslattal fordult Kossuth Lajoshoz, hogy a honvéd haderő Rózsa Sándort és társait is alkalmazza a honvédő harcban, mert a betyárok komoly katonai értékkel rendelkeznek: ügyesek, elszántak, gyorsak, ismerik a titkos ösvényeket, helyismerettel rendelkeznek és mesterei a rajtaütő akcióknak. Ennek hatására október 3-án Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke ki is állította Rózsa Sándor részére az amnesztialevelet és Jókai Mórt bízta meg, hogy kézbesítse azt a híres betyárvezérnek.

Rózsa Sándor és betyárai a szabadságharc zászlaja alá állnak

Jókai  Mór mégsem személyesen adta át a Kossuth által aláírt okmányt, hanem megbízott vele valakit, hogy vigye el Rózsa Sándornak. A híres betyárvezér a társaival együtt a felsorakozott a szabadságharc zászlai alá. Október 19-én Rózsa Sándor 150 fős seregével bevonult Szegedre. (A 150 fős seregből 40-50 volt az igazi betyár, a többi kényszersorozott.) Október végén a bánsági hadtest táborába vezényelték, először Nagybecskerekre, majd Versecre. Rózsa Sándor és szabadcsapata október végétől november végéig aktívan részt vett a délvidéki hadműveletekben. 

A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor egy korai fotón
Fotó: Wikimedia Commons

A Bánság nemzetiségi területnek számított - éltek itt szerbek, magyarok, németek, valamint románok - és már június óta tartott a szerb lázadás, ami októbertől katonai ellenforradalommá teljesedett ki. A románok egy része a szerb felkelőket és a királyi osztrák csapatokat támogatta.

A szerb felkelők ellen bevetett betyárok az ősi nomád, sztyeppei harcmodor szerint harcoltak. 

Észrevétlenül bekerítették a szerbeket, majd rajtaütésszerűen hátulról támadták meg őket. A sikeres bevetések után Rózsa Sándort és csapatát átvezényelték Boksánbánya környékére, ahol a rendfenntartás volt a betyárok feladata, melynek során rendszeresen őrjáratozniuk kellett azokban a falvakban, ahol a magyarokkal ellenséges volt a lakosság. 

A betyárok az ősi nomád harcmodor szerint hadakoztak
Fotó: Wikimedia Commons

November közepén megjelentek Ezeres községben de nemcsak a gyanús elemeket fogták el, hanem kirabolták az egész falut, sőt az ortodox templomot is. A hagyomány szerint a betyárvezér felvette a pópa fekete klepetusát és abban lovagolt az emberei élén, akik számos helyi lakost lemészároltak. A betyárok önkényes akcióinak, a fosztogatásoknak, a rablásoknak, valamint az öncélú gyilkosságoknak gyorsan híre ment, amik nagy felháborodást okoztak, de a zabolázatlan pusztai betyárokat nem lehetett betörni, mert egyszerűen nem tűrték a katonai fegyelmet. 

Rózsa Sándor (1813-1878) láncra verve, pipázgatva fogolyként
Fotó: Történelem Cikkek

Az atrocitásaik és a fegyelmezetlenségük ellenére  Rózsa Sándor és a betyárok vitézül helyt álltak szabadságharcban. 1848. november 9-én hajnalban Damjanich János támadást indított a zömmel románok lakta határőrfalu, Lagerdorf (Strázsa, Temesőr) ellen, melyben Rózsa Sándor és a betyárcsapata is részt vett. A magyar honvédalakulatok  körbekerítették a falut, ám ekkor a bekerítés egyik oldalán szerb-román népfelkelők jelentek meg. Ezek  felderítésére Damjanich tábornok Rózsa Sándort és csapatát küldte ki.  

Rózsa Sándor portyázóit a szerb-román felkelők puskatűzzel fogadták, ám a harcedzett betyárok megtámadták és szétverték őket, 

majd bosszúból több helyen is felgyújtották a falut, az állatokat pedig elhajtották. A lagerdorfi ütközet magyar győzelemmel zárult. A hadijelentés szerint Rózsa Sándor egymaga 12 szerbet ölt meg a harcban, hetet fokossal, ötöt pedig pisztollyal. 

Nem tűrték a katonai fegyelmet a pusztai harcosok

Rózsa Sándor és csapata nem a honvédsereg egyenruhájában, hanem betyár öltözetben harcolt. A betyárgúnya a következőkből állt:a  jellegzetes csikós kalapból, gubából, lobogós szájú kendervászon ingből és bő gatyából. A fegyverzetüket a fokos, a pisztoly, lefűrészelt csövű puska, juhászkampós pásztorbot és a karikás ostor alkotta. 

A rövidnyelű karikásostor végére acéldrótot csavartak ami igen hatékony fegyvernek bizonyult és amivel szemben a szerbek nem is tudtak mit kezdeni; 

ha ezzel pontosan odasuhintottak, kiverték vele az ellenség szemét. A lőfegyverek közül csak lefűrészelt csövű puskát, illetve pisztolyt használtak, mert ezeket el lehetett rejteni a guba vagy szűr alatt. Szablyát nem használhattak, mivel ez kimondottan katonai fegyver és a magyar nemesség jelképe volt. 

Betyárok az alföldi rónán (19. századi romantikus festmény)
Fotó: Wikimedia Commons

Damjanich tábornok elismerően nyilatkozott Rózsa Sándorról (egyébként sokan mások is), és támogatta a betyárcsapatot. Mivel a betyárok fegyelmezetlenek voltak,  nem mindenki rajongott értük. Vetter Antal, a honvédvezérkar főnöke határozottan ellenezte a "martalócok" alkalmazását, és végül ő győzött. 

Bár a betyárok sikeresen hadakoztak, egyre több probléma akadt a fegyelmezetlenségükkel, 

és minél több volt a betyárkihágás, Vetter tábornok és a vezérkar annál indokoltabbnak látta, hogy nincs rájuk szükség a szabadságharcban. Amikor november 17-én Ezeres lefegyverzésére küldték a betyárcsapatot, és Rózsa emberei az ellenállást nem tanúsító helyiek közül 30-at megöltek a falut pedig kirabolták, betelt a pohár: ekkor visszarendelték, lefegyverezték és feloszlatták a betyárcsapatot.

Damjanich János elismerően nyilatkozott Rózsa Sándorról és támogatta a betyárcsapatot
Fotó: Wikipédia

Mi történt Rózsa Sándorral, miután elküldték a seregből?

1848-49 után nagyon rossz lett az Alföldön a közbiztonság és jelentősen megszaporodott a betyárok száma, mert a szökött katonák közül is sokan betyárnak álltak. Rózsa Sándor maga is rengeteg köztörvényes bűncselekményt követett el az 1850-es években, ami miatt 1859-ben börtönbe került, ahonnan csak tíz évvel később, 1869-ben engedték ki. Az 1867-es kiegyezés után Ráday Gedeon kormánybiztos kapta feladatul a betyárvilág felszámolását.  

Rózsa Sándor a börtönben Estók János: Boldog békeidők. Új képes történelem. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1998, 16. oldal.
Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár

Ráday vérdíjat tűzött ki az ekkor már legendás betyárvezér fejére és névtelenséget ígért a betyárokat feladók számára, amit törvénybe foglaltatott. Nem sokkal később ennek köszönhetően el is fogták Rózsa Sándort, a hírhedt betyárt egy tanyán, ahol az egyik komája, Katona Pál tanyás gazda pandúrkézre adta. Rózsa Sándor először Szegeden, majd az ausztriai Kufsteinben raboskodott.

Rózsa Sándor
Fotó: Történelem Cikkek

Rózsa Sándor nevéhez fűződik az első európai vonatrablás is

A híres-hírhedt magyar betyár követte el az első európai vonatrablást is 1868-ban, és ez lett a végzete. Rózsa és betyárai Kistelek és Kiskunfélegyháza között felszedték a vasúti sínt, a vonat ki is siklott, de mégsem jutottak zsákmányhoz, mert katonák őrizték a vonatot. A lövöldözésben több betyár is az életét vesztette, Rózsa Sándor pedig térdlövést kapott, így nem tudott elmenekülni. 

Gróf Ráday Gedeon kormánybiztos egykorú fotón. A halkszavú gróf vaskézzel számolta fel az alföldi betyárvilágot
Fotó: Wikimedia Commons

Rózsa Sándor nagy pere 1872-ben zajlott le. 1874-ben a szamosújvári börtönbe szállították, ahol 1878-ig raboskodott. Noha halálra ítélték, de mégsem végezték ki, hanem kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztést kapott, mert a népszerűsége miatt nem akartak belőle mártírt csinálni. A  vele együtt foglyul ejtett többi betyárt vagy felakasztották, vagy életfogytiglani börtönre ítélték. Rózsa Sándor a börtönben a szabóságban dolgozott, ahol az egykor rettegett betyárvezér harisnyakötéssel foglalkozott.

 

„Oktalanul legendák nem alakulnak ki. Méltatlanul legenda nincsen.” 

Rózsa Sándorról már életében legendák keringtek és ponyvanyomtatványok tucatjai jelentek meg róla. A népi legenda szerint foggal született, ezért nem fogta a golyó. 

Számos egyszerű ember szemében a betyárvezér olyan hős maradt, akiben a Habsburg-elnyomás elleni harcost látták. 

Ezzel szemben történelmi tény, hogy Rózsa Sándor köztörvényes bűnöző, de nem elvetemült gonosztevő volt; a betyárvezért érdekes erkölcsi kettősség jellemezte. Rózsa Sándor vallásos volt, aki személyes találkozókon gyakran emlegette Istent és gyakran beszélt a személyét érintő igazságtalanságokról is. 

19. századi osztrák karikatúra arról, amint a Kufsteinben raboskodó híres magyar betyárt az osztrák nyárspolgárok pénz ellenében borzongató látványosságként nézegetik
Fotó: Wikimedia Commons

Rendszeresen ápolta magát, minden reggel megborotválkozott, a betyárjait imádkoztatta, és nem tűrte a káromkodást. A börtönben egyetlen szentmisét sem hagyott ki, amelyen nem egyszer csak egyedül vett részt. Próbált ő jó útra térni, de ez soha sem sikerült neki. Abból a miliőből, ahonnan származott, nem lehetett kitörni, pedig ebből a célból még meg is nősült. 1849-ben egybekelt Bodó Katalinnal, akitől két fia született. Ekkor csikósnak állt, de rövidesen visszatért a betyárélethez.

Rózsa Sándorról sok rendőri jelentés készült és a szabadságharc idején is gyakran írtak róla, sőt, a betyárok között voltak beépített besúgok, 

akik szintén jelentéseket küldtek a betyárvezérről. Babalics Péter rendőrtiszt jelentésében több vonatkozásban pozitívan nyilatkozott a betyárvezérről, de pozitívan értékelte őt Damjanich János is, a szabadságharcban véghez vitt hőstetteiről pedig sokat írt a sajtó és Jókai Mór.

"Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. - Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke."
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Digitális Képarchívum

 

 A reménytelen szerelem tette betyárrá

Azt mondják, gyógyíthatatlan szerelmi bánatában lett betyárrá, de ugyanakkor olyan környezetbe született bele Rózsa András és Kántor Erzsébet gyermekeként 1813. július 10-én, ahonnan nem volt sok esély a kitörésre. Röszke, Ásotthalom, a mai Mórahalom, és Ruzsa környéke, ahonnét származik a 19. század elején Magyarország egyik legfejletlenebb vidéke volt, amit Átokházának is hívtak. 

A családjában is voltak bűnözők, apját lótolvajlásért felakasztották. 

Próbált többször jó útra térni, de nem sikerült neki. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be az uralkodóhoz. V. Ferdinánd attól a bírótól kért tanácsot, aki a betyárvezért korábban elítélte és aki azt tanácsolta az uralkodónak, hogy ne adjon kegyelmet neki.

Oszter Sándor a Rózsa Sándor című film forgatásán 1970-ben ( Fotó: Nemzeti Fotótár)
Fotó: Nemzeti Fotótár / https://hirado.hu/

 

Levágták a fejét, és eltűnt a koponyája

Rózsa Sándor a szamosújvári börtönben halt meg 1878. november 22-én. A híres betyárt a börtön melletti temetőben hantolták el. A sírba azonban fej nélkül temették, mert Zakariás József orvos levágta az elhunyt Rózsa fejét és az Országos Kórbonctani Intézetbe szállíttatta, hogy az 1870-es években népszerű Lombroso-elvek alapján megvizsgálják, volt-e vajon örökletes hajlama a bűnözésre. (A Lombroso-elmélet szerint a bűnözőket külső jegyek alapján meg lehet különböztetni, és ezek a külső jegyek bizonyítják a bűnösségüket.)

Sírva vigadó betyár Munkácsy festményén
Fotó: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

Ilyen például a túlzott tetoválás, az írás- és beszédmód, a koponya, fülek, homlok, kezek mérete és alakja. Ceasare Lombroso (1835-1907) olasz kriminológus és orvos volt. A bűnözést elsősorban biológiai faktorokkal hozta összefüggésbe, mint például az atavizmus, epilepszia, és erkölcsi beszámíthatatlanság, de egyre inkább felismerte a környezet hatását is.

A kor orvosszakértői  a várakozások ellenére azonban negatív eredményre jutottak. 

A koponya a második világháború alatt eltűnt, de a Rendőrtiszti Múzeumban ma is őrzik a híres betyár egy kis csontdarabját. 

Néhány érdekesség a betyárvilágról

Kondoroson volt egy csárda, ahol Rózsa Sándor többször is megfordult, ami ma csárdamúzeumként működik, a vendégeket pedig maga Rózsa Sándor köszönti, Oszter Sándor hangján. Rózsa hosszú pályafutása alatt persze nem csak Kondoroson, hanem az Alföld több csárdájában is megfordult. 

A kondorosi csárda
Fotó: Ccsonak Zsolt / https://www.facebook.com/

A kondorosi csárda nyolc országút kereszteződésében állt. A török hódoltság idején idején  az Alföld jó része elnéptelenedett és a forgalmasabb helyeken, valamint a megyehatárokon csárdák működtek félnapi-egynapi járásra egymástól, ahol az úton lévők tudtak enni, inni, illetve megszállni. A "vendégek" között szép számmal akadtak olyanok, akik itt éltek, és ha valódi vendég érkezett a csárdába, kirabolták. Sok kocsmáros vált betyárrá, és gyakran a fogadósok bújtatták el a betyárokat a keresésükre indult zsandárok szeme elől. Néhány csárda alatt alagutak könnyítették meg a betyárok feltűnés nélküli elmenekülést.  

Oszter Sándor Rózsa Sándor szerepében, Huszár László Bak Józsi és Cserhalmi György Veszelka Imre szerepében játszik a Rózsa Sándorról készülő televíziós filmsorozat egyik jelenetében. (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Fotó: Nemzeti Fotótár / https://hirado.hu/

A csárdákban általában cigányok muzsikáltak, de egy alkalommal maga Erkel Ferenc muzsikált a kondorosi csárdában, egész éjjel játszott és olyan jó volt a hangulat, hogy a betyárok pénzt akartak adni a híres művésznek, de nem fogadta el. Ezért Rózsa Sándor azt mondta, hogy akkor elkísérik egy darabon a Pest felé vezető úton, mert sok erre a "kapcabetyár" és nem venné a szívére, hogy baj érje. 

A kondorosi Csárda Múzeum
Fotó: https://www.kondorosicsarda.hu/

A kondorosi csárdának sok híres vendége akadt, köztük Petőfi Sándor és Arany János, akik verset is írtak róla. Egyébként Petőfi István, Petőfi Sándor testvére a közeli Gleisz-birtok gazdatisztje volt, aki komoly szerepe játszott Kondoros újra telepítésében 1875-ben.