A gyermekgyógyászat fejlődése tehát a gyógyítással (curatio) kezdődött, s eljutott a megelőzéshez (preventio). Napjainkban a preventio részben új tartalommal gazdagodott: nemcsak a heveny betegségek megelőzése a cél, hanem az, hogy egészséges életmóddal a felnőttkori, idült betegségeket is megelőzzük. Az utóbbi idők felismerései szerint ez a fajta megelőzés akkor sikeres, ha minél előbb kerül rá sor: már gyermekkorban, sőt akár már csecsemőkorban is. Ezért a gyermekgyógyászat nemcsak a gyermekek egészségéért, de a felnövekvő generáció idősebb kori egészségi állapotáért is felelős. Az előadás során a gyermekgyógyászat ilyen irányú új távlatairól lesz szó.
Minden szülőt izgat a kérdés: vajon megjósolhatók-e az egyén esetében a jövőben fellépő betegségek? Képes-e a gyermekorvos megmondani, hogy milyen rizikót hordoz egyes betegségekre nézve a kisgyermek?
Vajon hogyan alakul az egyes betegségek jövőbeni előfordulása? Statisztikai elemzéseken és trendanalíziseken alapuló becslések szerint 2020-ban az emberek nagyobbik hányada krónikus betegségben fog szenvedni. A fejlett világban ez már most is jellemző probléma: az USA 276 millió lakosának nagyjából a fele valamilyen krónikus betegséggel küszködik. A WHO és a Világbank közös tanulmánya szerint 2020-ra a fejlődő világban ugyanolyan méretékű lesz a hosszantartó betegségek előfordulása, mint a fejlett országokban.