A Kína és Oroszország között elterülő Mongólia a 90-es években több más egykori szocialista országhoz hasonlóan rendszerváltáson ment keresztül. A hőn áhított demokrácia és kapitalizmus ugyanakkor áldozatokat is szedett. A lakosság egy része különböző üzleti vállalkozásokba fogott és tehetőssé vált, de a 2,8 milliós népesség egyharmada nyomorban tengődik.
Az egyetlen dolog, amiben minden mongol, gazdag és szegény egyetért, hogy Dzsingisz kán népük legnagyobb alakja, s ez az identitás táplálja újjáéledő nacionalizmusukat is. A mongolok büszkék, hogy abban az országban születtek, amely a nagy kánt is adta a történelemnek.
Az ünnepségek apropója, hogy 1206-ban Dzsingisz kán egyesítette a különálló mongol törzseket, amely a nagy birodalom kialakításához vezető első lépés volt. Az ünnepségek ugyan egy teljes évig tartanak, de az ünnepi év indítását úgy időzítették, hogy Mongólia legnagyobb fesztiváljával, a Naadammmal egy időbe essen. Ezen a ma már turistalátványosságnak is számító eseményen hagyományos lovas- és íjászversenyeket, birkózóversenyeket rendeznek.
Az ünnepet a politikusok is megpróbálják kihasználni, és népszerűségük növekedését remélik az ünnepségeken való személyes megjelenésüktől. Az ünnepi év megnyitóján például az államelnök a nemzeti himnusz egy teljesen átírt verzióját énekelte el a tömegnek, ami jól mutatja, hogy a mongol vezetés igyekszik leszámolni a kommunista múlttal és helyette az ország függetlenségét, és a jelentős történelmi örökséget állítja a középpontba.
Dzsingisz kánt véreskezű hódító helyett inkább bölcsöregemberként ábrázolják országszerte, és portréja mindenütt föltűnik az országban, a hirdetőtábláktól kezdve a hegyoldalakba kőből kirakott arcképig. A kormány 5 millió dolláros költségen leromboltatta az egykori kommunista diktátor Ulan Batorban lévő mauzóleumát és helyére Dzsingisz kán hatalmas bronzszobrát állíttatta.
"A globalizáció előfutárai vagyunk" - hirdeti a kormány egyik szlogenje. Az évtizedes kommunista uralom után a nagy hadvezér kultuszának meredek emelkedése a politikailag és gazdaságilag önálló Mongólia felépítését segíti elő. Ahogy mondják, Dzsingisz kán nem elsősorban pusztulást és háborút jelentett a mongol nép számára, hanem szabadságot és fejlődést is.