Isztambul: a városok királynője

Isztambult, az egykori Konstantinápolyt nehéz leírni. "A városok királynője", "A boldogok kikötője". Nagy, zsúfolt, gyönyörű és taszító. Ebben a városban a világ minden városa benne van - szűk utcák és széles sugárutak, tenger, hidak, felhőkarcolók, ezeréves épületek és szokások, turbános árusok és öltönyös üzletemberek, fekete csadoros hölgyek és piercinges lányok mennek vásárolni, jókedvű gyerekek játszanak az utcán. Zselés hajú tinédzserek tömege az internet-kávézókban és ősz szakállas öregemberekkel teli teázók minden sarkon.

Egy város, mely őrzi 2670 éves múltját, de folyamatosan változik. Isztambul lakossága nagyobb egész Magyarországénál: 12 millióan laknak itt. Az ország minden részéről érkeznek ide munkát szerencsét próbálni és munkát találni az emberek, többségük Kelet-Törökországból. A lakosság évente félmillióval növekszik.

A hangok városa

Hozzá kell szokni ahhoz a hihetetlen hangzavarhoz, ami Isztambulban van. Az utakon dudáló autók, a sétálóutcákon az árusok és pincérek vendégeket invitáló ordibálása, a vízparton az induló kompok kürtje és naponta ötször a müezzinek hívó hangja az egymástól pár méterre álló mecsetekből. Hátborzongatóan varázslatos élmény megállni az utcán és a mindenhonnan jövő éneket hallgatni.

Élet és kereskedelem az utcán

Isztambulban sétálva az az érzésünk támadhat, hogy az egész város az utcán él. Boltok, éttermek, kávézók személyzete próbál becsalogatni minket mindenféle nyelven. A teázók teraszán férfiak isszák a napi száz pohár teájukat. A Galata-híd reggel hétkor már tömve van horgászokkal. Napsütéses délutánon a város közepén a parkokban családok piknikeznek, a gyerekek lufit lőnek a Boszporusz vizén. A boltok tele vannak nőkkel, akik nem feltétlenül vásárolni, hanem beszélgetni mennek oda.

Isztambulban mindenki kereskedik valamivel, és a legmeglepőbb módon próbálnak pénzt keresni az emberek. Minden sarkon árulják a sinitet - szezámmagos perecszerűséget kis kocsikból, vagy a fejen feltornyosított tálcáról. A Galata-híd lábánál hal- és kagylóárusok sorait találjuk, a kompra szállás előtt sokan itt esznek sietve. Hagyományos mesterség a cipőtisztítás, a mesterek különböző színű krémekkel és kefékkel teli csillogó aranyszínű ülőkéről feltekintve hívogatják a járókelőket. Ennél meglepőbb látvány a járdára kitett mérleg, amin pénzért méredzkedni lehet.

A víz városa

Isztambul két hatalmas birodalom, a Bizánci és az Oszmán Birodalom egykori fővárosa, kereskedelmi központ és stratégiai pont. A világ egyik legfontosabb tengerszorosa, a Boszporusz két oldalán fekszik, átjáró Európa és Ázsia között. Az európai oldalát is víz választja szét, több folyó összeömléséből létrejött folyótorkolat, az Aranyszarv-öböl szeli ketté. Összesen négy híd köti össze a hatalmas metropolisz részeit. A Boszporuszon veszélyes a hajózás, mert a Fekete-tenger és a Márvány-tenger szintkülönbsége miatt erős az örvénylés. 1936 óta nemzetközi csatorna a Boszporusz, a külföldről érkező hajókat nem ellenőrizheti a török határőrség.

Gyönyörű klip Isztambulról

A csatornán áthaladó hajók és a partok között közlekedő vízibuszok mellett kis halászhajók úsznak, néha a kompot megvárni türelmetlen, siető utasokkal a fedélzeten. Különleges, hogy egy nagyváros közepén hajóval közlekednek az emberek, tengeren keresztül mennek munkába minden nap, Ázsiából Európába. Turistaként tehát a tömegközlekedés közben a parti látványt csodálhatjuk, a zsúfolt házak közül kiemelkedő rengeteg mecsetet, láthatjuk a Galata-tornyot vagy a vízen álló Leander-tornyot, a vízparti Dolmabahce-palotát, s mindeközben a hajót körülvevő sirályokról készíthetünk közeli fotókat.