Isztambul: a városok királynője

Isztambult, az egykori Konstantinápolyt nehéz leírni. "A városok királynője", "A boldogok kikötője". Nagy, zsúfolt, gyönyörű és taszító. Ebben a városban a világ minden városa benne van - szűk utcák és széles sugárutak, tenger, hidak, felhőkarcolók, ezeréves épületek és szokások, turbános árusok és öltönyös üzletemberek, fekete csadoros hölgyek és piercinges lányok mennek vásárolni, jókedvű gyerekek játszanak az utcán. Zselés hajú tinédzserek tömege az internet-kávézókban és ősz szakállas öregemberekkel teli teázók minden sarkon.

Isztambul turisztikai központja a Sultanahmet negyed történelmi emlékeivel és a Taksim, bárjaival és hangulatos kávézóival. Igazi képet azonban csak akkor kapunk Isztambulról, ha a városközponttól távolabbi részekre is eljutunk. Érdemes csak úgy felszállni egy kompra és kiszállni bármelyik állomásnál, majd barangolni ismeretlen utcákon.(Mielőtt elhagyjuk a kikötőt, nézzük meg a visszaindulást, nehogy ott ragadjunk!

Sultanahmet

Sultanahmet Isztambul óvárosa, 2500 éve. A bizánci időkben nagy palotakomplexum volt, amiből bár szinte semmi sem maradt meg, de az erőd falai meg láthatók a tengerről. A negyed főtere a Sultanahmet tér, mely a konstantinápolyi időkben hippodrom, vagyis lóversenypálya, korábban pedig római harciszekér-versenyek helyéül szolgált. Itt láthatjuk az Egyiptomból "hozatott" (ma 3500 éves) obeliszket, amelyet I. Theodosius díszítésképp állíttatott.

A világ legszebb épületei között emlegetik az Aja Szófiát (Aya Sofya), a hatalmas kupolájú bizánci templomot, amit az oszmánok mecsetté alakítottak. Minareteket, tisztálkodás kútját és mauzóleumot építettek hozzá, belül hatalmas kalligráfiák lógnak, de a falakon megmaradtak a freskók és mozaikok. Két magyar vonatkozású látnivaló is van a templomban, az egyik a szultán imafülkéje két oldalán található budai reneszánsz bronz gyertyatartó, amit 1526-ban zsákmányoltak a törökök. A karzaton pedig egy mozaikon a Jézust tartó Máriát II. Joannesz Komnenosz császárral és Eirene császárnéval ábrázolták. Utóbbi Szent László királyunk lánya volt, eredeti nevén Piroska.

A keresztény épülettel szemben áll Isztambul legismertebb dzsámija, a Kék Mecset (Sultan Ahmet camii), amely nevét a belsejét díszítő kék csempékről kapta. Az épület kupolái egymás fölé magasodnak, látványuk vízeséshez hasonlít. Az Aja Szófia nagyságát felülmúlni hivatott épület vihart kavart hat minaterjével, mert vetekedett Mekkával, ezért a kedélyek csillapítására a szultán egy extra minaretet ajándékozott a mekkai mecsetnek.

A Kék Mecsettel szemben van az 1524-ben épült ottomán házban létesített Török és Iszlám Művészetek Múzeuma, az ország egyik legjobb gyűjteménye. Vallási tárgyak és szőnyegek láthatók itt, a földszinten pedig a különböző nomád török népek életmódját bemutató kiállítás kapott helyet.

A Bazilika ciszterna vagy Elsüllyedt Palota a bizánci időkben épült, és a környék palotakomplexumának vízellátását biztosította. Klasszikus zene mellett sétálhatunk a 336 oszlop között, és séta végén rácsodálkozhatunk a bizánci kor műemlék-újrahasznosítás újabb példájára, a ciszterna oszlopainak aljára elhelyezett medúzafejeket látva. A helyet koncertekre és filmvetítésekre is használják, nagy élmény lehet, ha elcsípünk egy ilyen előadást.

A Boszporusz, az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozásánál áll a szultánok otthonaként 400 évig szolgált Topkapi palota. A palota legérdekesebb része a Hárem, nem csak amiatt, hogy gyönyörű faberakásos falborításokkal és bútorokkal díszített szobákat láthatunk, hanem egy olyan helyre léphetünk be, ahova működése idején a szultánon, a hercegeken és az eunuchokon kívül senki más nem tehette be a lábát. Mielőtt megkezdjük a sétát a palotában, jó, ha megnézzük a Hárem nyitvatartási idejét, ugyanis naponta meghatározott időközönként engedik be a látogatókat, így célszerű ehhez igazítani a palota többi részében eltöltött időt.

Bazár negyed

A Nagybazár ma turisztikai látványosság, fénykorában viszont a világ egyik legfontosabb gazdasági központja volt, csak úgy, mint a Wall Street. Egykor luxuscikkeket és egzotikus fűszereket lehetett itt kapni, most inkább az olcsó, könnyen eladható és egy kaptafára készült termékek választéka a jellemző. Mégis találhatunk itt kincseket, ha tüzetesen körbenézünk - például 500 éves Koránt. Ha a ruhák nem is, de a dekoratívan kiállított üveggyertyatartók, vízipipák, szőnyegek vagy a precízen elrendezett édességek, pisztáciák és mogyorók standjai mindenképpen vásárlásra csábítanak. A Nagybazár 64 utcából és több mint 3 ezerboltból áll, és mint egy kis városban, kávézók, éttermek, posta és bank, valamint mecset szolgálja az ott dolgozókat.

A szerző szerint a Kék Mecset szépségét is felülmúlja - legalábbis belülről - az annál sokkal kisebb méretű Rüstem Pasa dzsámi. A fűszerbazár felől lehet megközelíteni, kis utcákon, majd lépcsőkön. Fentről be lehet pillantani a sikátorok illegális árusainak életébe, és kilátás nyílik a városra is. A mecset belsejét gyönyörű kék, virágmintás csempék fedik. A mecsetet az Aja Szofiát átalakító Mimar Sinan építette.

A régi negyeden kívül

A versailles-i királyi palota stílusában, külföldi bankok hiteleiből épült a 19. századi Dolmabahce palota, a Boszporusz partján. Szokatlan látványt nyújtanak az aranytól csillogó termek Törökországban, de érdekes emlékei a birodalom hanyatló korszakának. Ebben a (szultáni) palotában élt egy ideig és halt meg a köztársaság alapítója, Kemal Atatürk.

A vallási sokszínűséget bizonyítja, és egyben érdekes látnivaló a bolgár Szent Istvan templom. A templom a városközponttól kicsit távolabb fekvő, de gyalog még mindig elérhető részen, az Aranyszarv-öböl partján lévő parkban található. Az előregyártott épület egészében öntöttvasból készült Bécsben, 1871-ben, és a görög pátriárkától elszakadt bolgár közösség megrendelésére szállították ide hajón.

A régi negyedtől kisebb sétával közelíthető meg az Akvadukt, a bizánci építészet remeke, amely egykor egy kilométer hosszan vezette a vizet a városba, és az i.sz. 375-től egészen a 19. századig működött. Ma az építmény árkádjai alatt az Atatürk Bulvari sávjain hömpölyög az autóforgalom.

Isztambul egyik jelképe a Leander torony, amely Üsküdar partjához közel, egy kis szigeten áll a vízen. A 18. század óta világítótoronyként, vámellenőrző állomásként és kolera idején karanténként is szolgált, ma már étterem és diszkó turistáknak, hajóval lehet csak megközelíteni. Török neve Leány tornyot jelent, ami a hozzákapcsolódó legendára utal. Egy hercegnőt állítólag ide zártak be, hogy megvédjék a jóslattól, miszerint kígyómarástól fog meghalni, ami aztán be is következett a toronyban.

Isztambulon kívül

Ha csak egy kis nyugalomra és zöldre vágyunk Isztambul forgataga után, rövid hajóúttal juthatunk a Hercegek szigeteire. Rendszeres hajójáratok visznek oda, a jeggyel négy szigetet nézhetünk meg. Hegyek, fák, kis falvak, ortodox templom, gyönyörű kilátás a Márvány-tengerre és lovaskocskázás vár ránk itt.

Isztambulból egy-két napos kirándulásokat szoktak szervezni Edirnebe és Bursába, az oszmán birodalom egykori fővárosaiba, a csempéiről híres Iznikbe. A legkedveltebb kirándulások Trójába és a tragikus csatahelyre, a Gallipoli-félszigetre visznek, de nekünk érdemes és illik ellátogatni a közeli Rodostóba is.