Egy másik olimpia dopping és politika nélkül

Egy kevésbé ismert, de annál tisztább és nemesebb versengés is zajlott a közelmúltban Ázsiában. Bár kevesebb a versenyszám, a résztvevők is amatőrök, nincsenek súlykorlátok, vagy dopping, itt nem látni multinacionális szponzori logókat és a politika sem fertőzte meg a versengést. A mongóliai Naadam játékok az olimpia tökéletes ellentéte.

Mongol birkózás, lovaglás és íjászat. Csupán e három versenyszámban indulhatnak a résztvevők az évente megrendezett tradicionális Naadam játékokon Mongóliában. A játékok nem egyetlen helyen zajlanak, az ország több részén is tartanak kisebb versenyeket az ünnepi időszakban, de a legnagyobb esemény mégis az ország nemzeti ünnepén, július 11-13-án Ulánbátorban megrendezett verseny. A játékokat egyébként Kína észak-nyugati régióiban is megtartja a helyi mongol közösség.

Bíró nélkül szabályosan

A nagyjából Dzsingisz kán óta változatlan szabályokkal és külsőségekkel zajló Naadam-on, azaz a "Három férfias játékon" eredetileg csak férfiak vehettek részt az ország minden tájáról, de a változás szele ezt az eseményt is elérte: manapság már a lovaglásban és az íjászatban nők is részt vehetnek, a birkózást ugyanakkor meghagyták az erősebbik nem kiváltságának.

A három versenyszám közül a legnagyobb presztízse a birkózásnak van. Egyetlen versenyen 512 birkózó indul és 9 vagy 10 fordulón keresztül jutnak el a mindent eldöntő mérkőzésig. A mongol birkózás érdekessége, hogy mérkőzéseknek nincs korlátozott ideje, az a versenyző veszít, aki először érinti meg testével a talajt. Az ellenfelek sorsolása sem súlycsoportok szerint történik, hanem a híresebb, több bajnoki címmel rendelkező birkózók választhatják ki soron következő ellenfelüket, akiknek dicsőség megküzdeniük a nagy ellenféllel. Érdekesség, hogy a mérkőzéseken bírók sincsenek, de nincs is rájuk szükség, hiszen a szabályok egyszerűek és mindig egyértelmű, ki a győztes.

Minden versenyező dicsőítő énekkel kedveskedik a 3., az 5. és a 7. kör győzteseinek, a 7. és a 8. kör győztese elnyeri az "elefánt", a 9. és 10. kör győztese pedig az arslan, azaz oroszlán. Aki kétszer elnyeri az oroszlán címet, az tekinthető bajnoknak.

Az utolsó helyezett ló is nyer

A második szám, a lovaglás is nagyban eltér a nyugaton megszokott lóversenyektől. Míg az előbbieken általában legfeljebb 2-3 kilométert tesznek meg a lovasok, a Naadam játékokon a lovas szám gyakorlatilag egy terepverseny, amelyet nem ritkán 15-30 kilométeres távon rendeznek. A versenytáv hosszúsága a lovak korától függ: egy kétéves például 10 kilométer, egy hétéves ló pedig 25 kilométer körüli távot tesznek meg általában. Akár 1000 lovat is kiválaszthatnak a versenyre Mongólia minden részéről, s a lovak a verseny ideéig speciális ellátást kapnak.

A verseny előtti hónapokban 5-13 éves korú gyerekek trenírozzák a lovakat, s az így gyakorlatott szerzett fiatalok aztán évek múlva maguk is indulnak a versenyen. Ebben a küzdelemben - bár a lovas képességei sem mellékesek - a ló ügyessége és gyorsasága a döntő, ezért van szükség több hónapig tartó edzésre.

A verseny kezdete előtt a lovasok és a nézők is egy tradicionális dalt, a gingo-t éneklik, s a verseny végén a lovat és lovasát is díjazzák mindegyik kategóriában. Az eslő öt helyezett lónak külön elnevezés jár, a harmadik, második és első helyezett pedig bronz, ezüst és aranyérmet kap. A győztes ló lovasának kijár a "tummy ekh" elnevezés, ami tízezrek vezetőjét jelent. Még a kétéves kategóriának utolsó helyezettjét egy kedves dallal díjazzák, amelyben szerencsét kívánnak neki a következő évi versenyekre.

A versenyt a helyeik szerint lassan megfertőzik az idegen hatások, ugyanis az utóbbi években a tradicionális mongol lovak mellett fokozatosan megjelentek az arab mének is, amelyek gyorsabbak, nagyobbak, így nagyobb az esélyük a győzelemre. A játékokon szerencsére ebben az egy dologban nyilvánul meg a globalizáció.

A büszke cím a győztes díja

A mongol íjászat abban különbözik az olimpiai íjászattól, hogy itt nem egyetlen célra kell lőniük a versenyzőknek, hanem egy nagy falra felakasztott több száz céltárgyból kell minél többet eltalálni. A versenyen nők és férfiak is részt vehetnek vegyesen, s egy csapatban 10 íjász kap helyet. A versenyzők egyenként 4-4 nyílvesszőt kapnak, s a cél az, hogy legalább 33-szor célba találjon a csapat. A férfiak 75, a nők 65 méterről lőnek, s ha az egyik nyílvessző célba talál, a bírók az kiáltják: uukhai, ami bölényszemet jelent mongol nyelven. A győzteseket a nemzet mesterlövészeinek nevezik, de egyéb díjat, vagy pénzjutalmat nem kapnak.