Az AirUnion légiszövetség esete valószínűsíti, hogy az orosz polgári légi forgalom válsága a következő hetekben csak mélyülni és terebélyesedni fog az üzemanyag árának tavaly év végén és idén év elején végbement nagyarányú - közel 100 százalékos - áremelkedése miatt - véli Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemző szolgálatának vezetője. Más szakértők pedig hozzátették, hogy az üzemanyag ára mellett ugyanezen időszakban jelentősen megemelkedtek a légitársaságok egyéb kiadásai, így például a repülőtéri, navigációs és lízingdíjak is.
A Borisz Abramovics tulajdonába tartozó AiRUnionnak annyira nincs pénze, hogy hovatovább étkezési utalványt sem tudni adni a várakozóknak, szállodáról nem is szólva, s mivel járatai iránt erősen megcsappant az érdeklődés, a jegyárak visszatérítésére hivatott szervezethez nem folyik be pénz a jegyeladásokból, így nincs miből visszaváltani a jegyeket. A repülőtéri büfék és éttermek élve a várakozók kényszerhelyzetével, jelentősen megemelték áraikat.
Putyin segített
Az AiRUnion válsága közel egy hónapja kezdődött, amikor a szövetség adósságai miatt az ország különböző pontjain több kerozin-szállító megtagadta először a KrasAir gépeinek feltöltését. Előbb a szövetség társaságaiban tartott állami tulajdonrészek várományosa, a Rostechnologii állami vállalat - amely az AiRUnion adósságait egy milliárd dollárra becsüli - kezeskedett több napra való kerozinért, majd Vlagyimir Putyin kormányfő az állami tartalékból bocsátott rendelkezésre üzemanyagot. Később azonban számos repülőtér is megtagadta a szövetség gépeinek kiszolgálását.
Hétfőn a szövetség egyik legnagyobb hitelezője, a TOAP kerozinszállító hozzálátott a hitelezők csoportba szervezéséhez az AiRUnion csődjének megakadályozása érdekében, csőd esetén ugyanis a hitelezők várhatóan bottal üthetik a pénz nyomát.
Egy nappal később a Roszaviacija repülésügyi főhatóság válságstábja már kész volt leállítani az AiRUnion-társaságok működését, ám ekkor Vlagyimir Putyin ismét úgy rendelkezett, hogy az állami tartalékból tankolják fel a szövetség gépeit. Közben szintén kedden az ország déli részén lévő repülőterek közül több is leállította az AiRUnion gépek kiszolgálását, és az orosz adóhivatal is fellépett visszamenőleges követelésekkel.
Az állami szervek nagyvonalúsága mögött vélhetően az a szándék áll, hogy a nyári menetrend érvényességi idejének végéig életben tartsák a szövetség társaságait, így biztosítva, hogy a jeggyel rendelkezők eljuthassanak úti céljukhoz, a téli menetrend idejére ugyanis a Roszaviacija már korábban letiltotta a jegyeladást.
Az AiRUnionhoz - fő részvényese Borisz Abramovics, aki az AirBridge Zrt. 49 százalékának tulajdonosaként közvetve a Malév résztulajdonosa is - a KrasAir, a DAL, a Szamara, az Omszkavia és a Szibaviatransz társaságok tartoznak. A szövetség év elejére szándékozott egységes részvénytársasággá alakulni, de egyrészt vita tört ki az Állami Vagyonkezelővel, hogy az állam, vagy a magánrészvényesek kezében van-e a többségi rész, másrészt nem nyerte meg a magánrészvényesek tetszését a terv, hogy az állami rész a Rostechnologii-hoz kerüljön.
A Malév elvileg nincs veszélyben
A magyar nemzeti légitársaság ugyanakkor nincs veszélyben, mivel a Malév privatizációs szerződése miatt Borisz Abramovics, ha akarná se tudná eladni a Malévet, vagy annak vagyonelemeit a privatizációs szerződés szerint.
Az AirUnion és a hozzá tartozó légitársaságok pénzügyi nehézségeit jelzi, hogy az orosz állami repülésügyi főhatóság, a Roszaviacija a téli menetrendi időszakra megtiltotta az AirUnion légitársaságainak a repülőjegy-eladást. Az AirUnionban fő részvényes Borisz Abramovics és az ő, illetve ikertestvérének többségi tulajdonában lévő KrasAir pénzügyi válságával kezdődött az AirUnion helyzetének megroggyanása közel egy hónappal ezelőtt.
Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője a távirati irodának elmondta, hogy a privatizációs szerződés szerint a Malév közvetlen tulajdonosa, az AirBridge Zrt., csak az MNV jóváhagyásával, az eredeti privatizációs szerződés betartásával, és az ahhoz szükséges garanciákkal adhatja el a Malév részvényeit. Ráadásul a magyar államnak öt éven belül elővásárlási joga van a Malév azon részvényeire - több mint 99 százalékra - ami az AirBridge tulajdonában van.
Azzal, hogy Borisz Abramovics, az AirBridge Zrt.-ben meglévő 49 százalékos részesedését eladhatja-e, és ha igen kinek, a privatizációs szerződés nem foglalkozik. Borisz Abramovics korábban újságíróknak azt mondta, hogy nincs is szándékában túladni a 2007 tavaszán megszerzett magyar légitársaságon.