Damir Bajs turisztikai miniszter - egyben a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke - bevezetőként írt értékelése szerint a gazdasági válság ellenére 2009-ben csak jelentéktelen mértékben csökkent a külföldi turisták száma Horvátországban, bár a belföldiek körében tíz százalékot meghaladó visszaesést regisztráltak. Az elmúlt évben 9,3 millió külföldi vendég 50,5 millió vendégéjszakát töltött az országban, ami a vendégek számát illetően 0,9 százalékos, az általuk eltöltött éjszakák számát tekintve pedig 0,2 százalékos visszaesés 2008-hoz képest.
Horvátország a 2010-től 2014-ig tartó időszakra új turisztikai stratégiai tervet dolgozott ki, amely az adriai országot "lifestyle"-célpontként, vagyis egyfajta életstílus megtestesítőjeként kívánja népszerűsíteni. Az új élmények középpontba helyezésével a családi tulajdonú kisebb szállodákat, az egyre élénkülő falusi turizmust, továbbá a prémium kategóriás szálláshelyeket szeretnék jobban megismertetni a látogatókkal.
A stratégiai terv szerint 2020-ig a jelenlegi 11,3 millió turista számát 17,6 millióra növelnék. A turizmusból származó bevételt ezzel együtt 19,8 millió euróra emelnék a mostani 7,1 milliárd eurós összegről.
A horvát idegenforgalom népszerűsítésére ebben az évben a tavalyinál mintegy 2 millió euróval többet, összesen 30 millió eurót költenek főként külföldön, újabb piacok meghódítása érdekében is. Miután tavaly az orosz és az ukrán vendégek számára a szezon idejére felfüggesztették a vízumkötelezettséget, idén az Indiából és Kínából érkezőknek is vízumkönnyítéseket terveznek.
Az utóbbi néhány évben népszerűbbé vált falusi turizmus további fellendítése érdekében fejlesztési és támogatási programokat is kidolgoztak Horvátországban. A Turisztikai Minisztérium például 20 ezer kunás összeggel (1 kuna 38,70 forint) támogatja azokat az utazási irodákat, amelyek színvonalas programokat kínálnak a vidéki területek bemutatására. A vállalkozások számára 10 ezer és 300 ezer euró közötti összegű, 15 éves futamidejű hitelt kínálnak a falusi turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra.
A minőségi szállások fejlesztésére 2008-ban mintegy 7 milliárd kunát, 2009-ben hozzávetőlegesen 4,5 milliárd kunát fordítottak Horvátországban, a horvát pénzügyminisztérium számításai szerint a gazdasági válság hatásaként azonban idén a befektetők várhatóan mintegy 20 százalékkal kevesebb pénzt áldoznak ezekre a beruházásokra. Csak az elmúlt évben több mint tíz négy és ötcsillagos hotelt adtak át az országban, köztük az Adria legnagyobb területű üdülőtelepét Novi Vinodolskiban, két ötcsillagos szállodát az Isztriai-félszigeten, Split térségében és Dubrovnikban pedig nemzetközi szállodaláncok új egységei nyitották meg kapuikat.
Az MTI érdeklődésére turisztikai szakemberek beszámoltak arról, hogy a Görögországot érintő válság és az izlandi vulkánkitörés miatt jelentkező légi közlekedési problémák némiképp növelhetik ezen a nyáron a horvát úti célok népszerűségét az európai turisták körében. Horvátország előnyei közé tartozik ugyanis, hogy Nyugat- vagy Közép-Európából autóval is könnyen és viszonylag gyorsan megközelíthető a tengerpartja.