A Gellért-hegy

A Budapest látképét uraló Gellért-hegy a főváros egyik legjellemzőbb turisztikai látnivalója és a főváros látképének meghatározó eleme. A mindössze kétszázharmincöt méter magas (tehát tulajdonképpen egy domb nagyságú) hegy számos történelmi és természeti látnivalót kínál. A Duna partjáról hirtelen meginduló meredek sziklafala látatja sokkal magasabbnak, mint valódi magassága.

Kattintson a képre, ha szeretné látni galériánkat!

Nevét Szent Gellért püspökről kapta. Szent Gellért a kereszténység magyarországi terjesztésében vállalt kiemelkedő szerepet és ez okozta végzetét is. A püspököt a monda szerint a pogány magyarok 1046-ban, egy szöges hordóban gurították le a hegyről. A nem éppen békés emléknek egy 1904-ben készített szoborcsoport állít emléket. A monda valóságtartalma megkérdőjelezhető, de az tény, hogy a XV. századtól már mostani nevén említik a hegyet.

A hegy látnivalói egy-egy történelmi korhoz köthetőek. A környék adottságainak köszönhetően, már az ókortól lakott volt, kezdetben a kelták éltek itt. A török hódoltság hosszú éveire a hegy lábánál kialakított és a mai napig üzemelő fürdők emlékeztetnek. A hegy tetején sokáig működött csillagvizsgáló, mely a hegy 1849-es ostromakor megsemmisült. A csillagvizsgáló helyén épült a Gellért-hegy egyik legismertebb épülete a Citadella. Építése a szabadságharccal szorosan összefügg. A Habsburg uralkodóház a város és az ott élő rebellis magyarok szemmel tartásának céljából építette 1854-ben. A Citadella kétszázhúsz méter hosszú, hatvan méter széles és falai négy méter magasak. Építésekor hatvan ágyúval erősítették meg. A kiegyezés után a fővárosiak le akarták bontatni, de végül maradhatott a helyén és mára kedvelt turisztikai célponttá vált. A Citadellából pazar kilátás nyílik a városra. Területén több állandó kiállítás működik, melyeken nem csak az építésének korszakát, de a XX. századi történelmét is megismerhetjük.

Ugyancsak XX. századi emlékmű a Szabadság szobor. A Citadella délkeleti bástyájánál álló szobor tizennégy méter magas, de a talpazatával együtt eléri a negyven méteres magasságot. 1947-ben, a szovjet hadsereg haditetteinek, valamint Budapest felszabadításának emlékére állították. A rendszerváltás után, amikor a szovjet hadsereg tevékenysége, valamint a felszabadulás ténye árnyaltabb megítélés alá került, a szobor és környezete jelentősen vesztett a szovjet hadi emlékműre formált jellegéből és az ebből adódó motívumokat eltávolították.

További fotókért kattintson a képre!

A hegy Gellért tér felöli oldalában található a Szent Gellért Sziklatemplom. A nem mindennapi látványt nyújtó építményt 1931-ben építették. 1934-ben a Duna felöl neoromán stílusú kolostor épült a templom mellé. A templom egy természetes külső barlangból és egy mesterségesen előállított belső barlangból áll. A templomban a pálos rendhez kapcsolódó személyek szobrait, emlékhelyeit találjuk. A templom ma is üzemel, rendszeresen tartanak szentmiséket és különböző imádságokat, valamint a Pálos szerzetesrend egyik központjaként is szolgál. Az érdekes építészeti megoldásokon kívül a templom különlegessége, hogy a hegyből feltörő melegvízű forrásoknak köszönhetően a templombelső részén állandóan 20 fok körüli hőmérséklet van.

A különböző természetes hőforrások a templomon kívül is jelentős szerephez jutnak a hegyen és környékén. Több barlangot alakítottak ki, és a hegy lábánál található Gellért-, Rudas- és Rác-fürdő vizét is a források adják. Érdekesség, bár nem természetes vízforrás, hogy a főváros legnagyobb víztározója is a hegy belsejében található. A víztározó bizonyos időpontokban látogatható.

A leginkább ismert látnivalók mellett a Gellérthegy természetvédelmi terület is, ahol olyan ritka és védett növények élnek, mint a budai imola, a nyúlfarkfű, vagy az országban csak itt honos sárgás habszegfű.

A gazdag történelmi emlékek és természeti értékeknek köszönhetően a Gellérthegy 1987-óta a világörökség része.

Nézze meg a Gellért-hegyet interaktív panorámafotónk segítségével!