Felszállóágban érte a válság az egyiptomi turizmust

Aki ezekben a napokban a Kairó külvárosában található gízai piramisokhoz látogat, meglehetősen furcsa dolgot tapasztal. A máskor buszokkal és turistahordákkal zsúfolt parkoló kong az ürességtől, és a piramisokat is bezárták a fosztogatók előtt. A fellendülőben lévő egyiptomi turizmust a lehető legrosszabbkor érték a zavargások.

A szervezett turisták többsége már elhagyta Egyiptomot, vagy ha az országot nem is, Kairót egészen biztosan. A fővárosban napok óta zajló véres zavargások miatt nem tanácsos most ideutazni. Kairó és benne az Egyiptomi Múzeum, illetve a gízai piramisok a turisták legfelkapottabb célpontjai, évente több millió turista keresi fel az ókori világ csodáinak számító piramisokat.

A zavargások a lehető legrosszabbkor történtek az egyiptomi idegenforgalom szempontjából és nemcsak azért, mert hagyományosan a januártól márciusig tartó időszak számít főszezonnak errefelé, hanem, mert az évekkel ezelőtti, turistákat érintő erőszakos incidensek után kezdett magára találni az iparág, ami egyébként meghatározó szerepet játszik az egyiptomi gazdaságban.

Békére van szükségünk - mondta a 63 éves Fuad Hasszan, aki egy ajándékboltot üzemeltet a piramisok közelében. Akik most hazamenekültek, csak nagyon sokára térnek majd vissza - mondja - írja az Msnbc.

A gízai piramisok

A Kairó központi terétől 15 kilométerre lévő piramisok közelében lévő negyedek poros utcái rendszerint tevékkel, mozgóárusokkal és turistákkal zsúfoltak, most azonban mintha kihalt volna ez a városrész. Az árusok bosszúsan ülnek pultjaik mögött, és sokan egyáltalán nem szimpatizálnak az ellenzéki tüntetőkkel. Szerintük Mubarak legnagyobb előnye, hogy biztonságot teremtett az országban, áramlottak ide a turisták a világ minden részéről, ez pedig biztos megélhetést jelent nekik. A jelenlegi elnök egyik gúnyneve a fáraó, de az egyiptomiak egy része a viszonylagos biztonságért cserébe elfogadja, hogy az állam korrupt, és a kormány egy jól körülhatárolt réteg érdekeit képviseli.

A karnaki templom Luxorban

Az elnökhöz hű hadsereg a 90-es években az ország déli részén levert egy iszlamista felkelést. Az akciókra azért volt szükség, mert több alkalommal is ért fegyveres támadás turistacsoportokat. A halálos áldozatokkal is járó akciók egyike Luxorban történt, ahová a turisták a karnaki nagytemplom és a Királyok völgye miatt érkeznek. A támadás is itt, Hatszepszut királynő egykori palotája előtt történt.

A támadások után az utakat, buszjáratokat, vonatokat, sőt még a turistákat szállító buszkonvojokat, valamint a nyaralóhelyeket és a látnivalók környékét is katonák védték. A nagy szigor meghozta a hatását, a fegyveres támadások megszűntek.

Hatszepszut temploma a Királyok völgyében

Az egyiptomi idegenforgalom meredeken emelkedett az elmúlt egy évtizedben. Egyedül 2009-ben több mint 12 millió külföldi turista érkezett az országba, és az általuk generált bevételek megközelítették a 11 milliárd dollárt.

A 32 éves Ayman szerint egy átlagos napon 200-300 főleg európai turista fordul meg a Szfinx közelében lévő ajándékboltjában. A szerdai napon összesen három vevője volt.